^Vissza a lap tetejére
Elérhetőségem:
Telefon: +36 (30) 234-8506
E-mail: czegenyi@t-email.hu

Czégényi Margit pszichológus

okleveles pszichológus, klinikai szakpszichológus
párterapeuta, családterapeuta
hipnoterapeuta ONLINE TERÁPIA

  • 1 Módszereim

    Mitől függ a pszichoterápia eredményessége? - megfelelő képzettségű szakember - vágy a gyógyulásra/változásra, és abban való hit - nyitottság, őszinteség - együttműködés - kitartás
    Bővebben...
  • 2 Érdekes témák

    Kövesse a hónap aktuális témáját, és írja meg a hozzá kapcsolódó véleményét és tapasztalatait interaktív rovatunkban!
    Bővebben...
  • 3 Elérhetőségem

    Telefon: + 36 (30) 234 8506 E-mail: czegenyi@t-email.hu Rendelési hely: Budapest, VI. kerület, Délibáb u. 10. Bejelentkezés: telefonos időpont-egyeztetés alapján, 9-20 óra között. Ha éppen terápiát tartok, néma üzemmódba helyezem a telefont, ez esetben nyugodtan hívjon többször!
    Bővebben...
  • 4 Könyvajánló

    Ajánlom szíves figyelmébe a következő olvasmányos és egyben szakmailag megalapozott könyveket, amelyek segítségére lehetnek az önismerete és az általános emberismerete gazdagításában!
    Bővebben...
  • 5 Cikkeim, interjúim

    Az utóbbi évek sajtó- és televíziós anyagából néhány kiemelt interjú-közreműködésem
    Bővebben...


Átmenetileg új kérdést nem tudok fogadni, megértésüket köszönöm!


97. valaki: szerelem

Nagyon szeret enegem egy fiu csak az a baj hogy én nem nagyon szeretem, és járok is vele de hogy mondjam meg neki hogy nem szeretem ???

Kedves Kérdező!

Olyan egyszerűen mondd meg, ahogy most itt megtetted. Fölösleges nagy felhajtást csapni. A barátod túlzott lelkesedése nem pótolhatja a Te lelkesedésed hiányát, így pedig egyoldalúvá válik a kapcsolatotok. Legközelebb nem is érdemes belemenni egy ilyen járásba.

Üdvözlettel: Margó


2009. október 17. (szombat) 09:04
96. Lealacsonyítás: Nők

Üdvözletem Egy 19 éves lány vagyok, és a megannyi vissza-vissza térő problémáim között van egy, amely minden egyes nap a béka ülepe alá sodorja az életkedvem, hangulatom. Ez pedig az a tény, hogy nő vagyok, az, hogy hogyan bánnak a nőkkel manapság. Úgy tűnik, mintha már egyenrangú felekként lennénk "nyilvántartva" a "férfiakkal", ám azt tapasztalom, hogy ez koránt sem így van. A nő a férfinak csupán eszköze a testi kielégülésre, a nő nem lehet intelligensebb a férfinél, mert ha nekik el kellene fogadniuk ezt, az sértené az önbecsülésüket, egojukat... Gyűlölöm, hogy nőnek születtem, megalázva érzem magam, kevesebbnek érzem magam ez által, gyűlölöm az elvárást, miszerint a nőnek hűségesnek kell lennie ám a férfi megcsalhatja őt, mert szüksége van a testi kielégülésre, s ha ARRA vágyik, ám nincs mellette a párja, akkor nyugodtan teheti olyan nővel, aki éppen az "útjába kerül", mondván: "Ez csak testiség, én Téged szeretlek, csak éppen rajtam volt a dolog." Tudom, ez egy olyan dolog, amin nem lehet változtatni, éppen ezért is fáj ennyire... rossz, hogy sosem fogok olyan mellett ébredni, Akiben megbízhatok, Akiről tudom, hogy nem hódolna be az alkalmi csábításnak, aki ne tartaná kevesebbnek a nőket a férfiaknál, s ne gondolná azt, a lelke mélyén úgy igazán azt, hogy a nő "csak ARRA" jó... El sem tudom képzelni, hogyan dolgozhatnám ezt fel magamban. Általában egy idő után rájövök arra, hogy egy problémát hogyan oldjak meg, és így vagy úgy meg is teszem, vagyis megpróbálom. De ebből nem találom a kiutat... Rács vagyok majmok közé zárva, rámmásznak, csak ugrálnak ide-oda, vonaglanak rajtam, közben artikulátlan üvöltéssel ráznak és döngetnek... volnék inkább falevél, vagy egy kavics a tenger mélyi iszapban... :-( Üdv.: Enikő

Kedves Enikő!

Mély elkeseredettséget érzek a leveléből. Sok kérdés felmerült bennem: vajon a saját tapasztalatairól beszél, esetleg a baráti környezetében tapasztalja mindezt? Talán a szülei házasságában élte meg a megcsalást, amit saját megcsalatásaként értékelt?

Van egy jó hírem Enikőnek! Mindenkivel csak azt lehet megtenni, amit megenged, hogy megtegyenek vele. Ha eddig hagyta, hogy csak a testi szükségleteik kielégítésére használják a férfiak, elhatározhatja, hogy a mai naptól ezt nem engedi meg. Ha kijelöli a saját határait, ezt tudomásul fogják venni a férfiak (is). Lesz olyan férfi, aki hátat fordít, ha nem adja oda magát neki az ő kívánsága szerint, és olyan is lesz, aki ezért tisztelni fogja. Melyik férfit választaná szívesebben? Az első jobb is, ha nem rabolja Enikő idejét és energiáját. Semmit nem veszít vele, ha kilép az életéből. Jobb, ha eleve be sem engedi az életébe.

Az élet más területeire is érvényes ez a szabály. Ha tiszteletlenül viselkednek Enikővel a férfiak (vagy akár a nőtársai), nem szükséges mindent lenyelnie. Inkább legyen kevesebb barátja, kedvese, de aki van, attól jogosan elvárhatja, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák egymás igényeit, szükségleteit. Ehhez viszont első lépésben fel kell ismernie a saját szükségleteit és vágyait, amit mérceként állít maga elé. Ha tisztában van a saját igényeivel, nem érdemes lejjebb adnia, mert akkor meghasonlik önmagával. Merjen nemet mondani, ha szükségesnek tartja. A férfiaknak is! Akkor valószínűleg jobban fogják tisztelni, és ha ezt következetesen teszi az emberi kapcsolataiban, előbb-utóbb azt fogja tapasztalni, hogy kicserélődnek az emberek Enikő körül. Azok maradnak meg, és az újak közül azok kerülnek be a baráti körébe, akikkel azonos az értékrendjük.

Megváltoztatni nem tudja az embereket, de az ismeretségi körét szabadon megválaszthatja. Legyen körültekintő, kit enged közel magához!

Üdvözlettel: Margó


2009. október 16. (péntek) 20:58
95. dr.nő: kérdés

Kedves Dr.Nő!

A barátnőmmel már 19 hónapja vagyunk eggyütt.

Nagyon örömteli volt ez az idő..de mostanában már ugy érzem, hogy nem szeret már engem:( Abból következtettem, hogy ha kérem tőle, hogy találkozzunk..akkor neki tanulnia kell vagy most ne, mert ő fáradt.. Én meg a lelkemet kiteszem érte..

Ha néha összekapunk, akkor abból mindig én jövök ki hibásan, ha meg netán rá irányulna a felelősség, akkor megpróbálja magát kimagyarázni..

és az lenne a kérdésem, hogy hogy tudnám kideriteni, hogy szeret e még?

előre is köszönöm

 

Kedves Kérdező!

Előfordulhat, hogy tényleg elfoglaltabb lett a Barátnője, szeretne az iskolai követelményeknek is megfelelni, ezért többet kell tanulnia.

A kapcsolat meghittségét nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem minősége adja. Lehet, hogy kevesebbet találkoznak, de ha az örömteli, szenvedélyes és jó hangulatban zajlik, akkor minden rendben van. Ez nem zárja ki, hogy szükség esetén ütköztessék (vagy egyeztessék) a nézeteiket, ha másképp látják a dolgokat, hisz minden sikeresen megoldott konfliktushelyzet után egyre erősödhet a kapcsolatuk.

Arra irányítsa a figyelmét, hogy milyen érzés együtt lenni a Barátnőjével, és ha az kellemes, akkor nem kell aggódnia!

Üdvözlettel: Margó


2014. január 18. (szombat) 18:28
94. Segítség!!!!!!!!!!: szerelem

Syasztok!

Én tanácsot szeretnék kérni mert úgy érzem megőrülök már! Van egy srác aki velem egyidős még csak 1 hónapja ismerem de lefeküdtem vele ő volt nekem az első...minden jól ment amíg meg nem ismert egy másik lányt akit elvileg szeret de velem is együtt volt....aztán volt egy hétvége mikor együtt voltunk a sráccal egész éjjel és szeretkeztünk...Aztán én úgy éreztem h elegem van ebből az egészből de szerettem...és megkérdeztem tőle h ő egyáltalán akar e még tőlem vmit és azt mondta h nem! Úgy érzem h naon féltékeny mert miután én beletörödtem h ennyi volt feljött hozzám az egyik haverom és kiírtam h nem érek rá, erre a srác rámírt kérdezte h zavar-e meg hasonlók...nem értem már őt! Én azt szeretném ha visszakaphatnám őt de nem így....én nekem már elegem van abból h csak arra kellek neki...nemtom mit csináljak kérlek segítsetek

 

Kedves Kérdező!

A fiúd jó kis játszmát játszik Veled: „ha itt vagy, nem kellesz, ha itt hagysz, újból érdekessé válsz!” De ne feledd, minden játszmához (legalább) két játékos szükséges. Te is benne vagy rendesen, hisz látja rajtad, hogy odavagy érte, és képes vagy erőn felül is áldozatokat hozni a kapcsolatotokért (a szüzességedet is neki szántad).

Ha szeretnéd visszahódítani, lám, könnyen megteheted, elég féltékennyé tenni őt, és már kopogtat is az ajtódon. Azonban, a visszaszerzés nem egyenlő a megtartással. Addig valószínűleg marad, amíg azt nem érzi, hogy újból stabil a pozíciója nálad, aztán lehet, hogy újabb vadászterületre megy, mint ahogy első alkalommal is megtette. Az emberek ritkán változnak, ha mégis, csak akkor, ha ők maguk belátják a változás szükségességét, és tesznek is érte.

Gondold át, valóban ilyen kapcsolatra vágysz? Ha az izgalom láza hajt, azt bizonyára megkapod ebben a kapcsolatban, de kölcsönös szerelmet és meghittséget nem biztos, hogy találsz benne.

Üdvözlettel: Margó


2014. január 18. (szombat) 18:26
93. kiscsillag: menzesz

Kedves MArgó!

15 éves lány vagyok és valamilyen okból nem jött meg még...

Nem tudom,hogy miért van ez!

A családból mindenkinek megjött,csak nekem nem!

Fiús a stílusom de sztem nem attól.

A barátommal még úgy nem voltam együtt!

Várom válaszát!

Üdv:a nevem nem írnám le ha nem baj!

Mazsola

 

Kedves Mazsola!

Nőgyógyásszal és endokrinológussal kellene konzultálnia. Ha ők kizárnak minden szervi, illetve hormonális okot, akkor érdemes pszichés tényezőket keresni a megkésett menzesz hátterében.

Üdvözlettel: Margó


2009. október 15. (csütörtök) 14:57
92. egy bizonytalan lány: Dilemma

Kedves Doktornő!

Sajnos, nálam is felmerült az a kérdés, hogy folytassam-e 4éve tartó kapcsolatomat, vagy pedig szakítsak... Hogy miért is? Azt hiszem, hosszas gondolkodás után, már nem szeretem,legalábbis nem szerelemmel. Eddig szinte minden tökéletesnek mondható volt, de sajnos nem halad egy jó ideje a kapcsolatunk sehová... Rengeteget dolgozik és nem sok ideje jut rám, pedig tudom, hogy szeret, de ez nekem már valahogy kevés. Sok munkából kifolyólag, egyáltalán nem szervezünk közös programot, nem történik semmi! Én 22 vagyok, ő 30 lesz, szeretne gyereket, de még nem állunk anyagi szinten ott, ráadásul én még tanulok, igaz már elkezdtem dolgozni, de szeretném felépíteni a saját kis "váramat" és gyerek egyelőre még nem fér bele!

Mindezek mellett, feltűnt egy másik férfi az életemben. Persze nem történt semmi komoly, egyelőre ismerkedési fázisban járunk, de az biztos, hogy egyikőnk sem közömbös a másik iránt.

Nem tudom, mi lenne helyes: a biztosban megkapaszkodni, már kihűlóben lévő érzelmekkel felbontani ezt a hosszú kapcsolatot, ? Vagy engedjek és nyissak az új lehetőségnek?

Válaszát előre is köszönöm!

 

Kedves Kérdező!

A döntés felelősségét sajnos senki nem vállalhatja át Öntől, legfeljebb szempontokat adhatok a döntéséhez.

1. Ha a szerelem érzését a közös programok adják, ezt megbeszélheti a jelenlegi Kedvesével. Felhívhatja a figyelmét, hogy mennyire hiányzik Önnek, és úgy érzi, ezek nélkül elszürkül a kapcsolatuk.

2. Ha inkább a gyermekvállalás terhe aggasztja, ezt is elmondhatja, kérhet Tőle időt.

3. Tisztázza önmagában, ha a fentiek csak indokok, hogy kilépjen a kapcsolatából.

4. Ha az új kapcsolat mellett döntene, ne azért tegye, hogy ezáltal ki tudjon lépni a régiből.

5. Játsszon tiszta lapokkal! Ne futtasson párhuzamosan két kapcsolatot. Nem csak azért, mert kiderülhet, és megtöri a bizalmat, de ezt csak titkolózások és őszintétlenségek árán tudná megtenni, amibe könnyedén belegabalyodhat.

Sok sikert a döntéshez!

Üdvözlettel: Margó


2009. október 07. (szerda) 19:02
91. fiú: honnan tudom hogy..

Szia!

Van egy 17 éves fiú aki tetszik nekem én 13 vagyok és honnan tudjam meg hogy bejövök/tetszek e neki szokott nézni meg rám mosolyogni de lehet h nem tetszik neki ez a nagy korkülönbség...és nem is vagyok a legcicababásabb lány de kövér se vagyok szóval hogyan szólítsam meg hogy beszéljek vele úgy h ne vegye észre a korkülönbséget?

előre is köszömöm Csixy

 

Kedves Csixy!

A korkülönbséggel nincs gond, mert ha tetszel neki, ezzel együtt elfogad. Nem kell idősebbnek látszanod, vagy ha mégis azt szeretnéd, akkor a gondolkodásodban igyekezz felnőni, nem a külsőségekben.

Azt írod, már észrevett és mosolyogtok egymásra. Semmi más dolgod nincs, mint tovább mosolyogni rá. Ha igazán tetszel neki, akkor előbb-utóbb meg fog szólítani.

Üdvözlettel: Margó


2009. október 07. (szerda) 18:17
90. szerelem: mit tegyek???

Kedves Dr.no!

En egy 26 lány vagyok. 1,5 éve élek párkapcsolatban egy fiuval! Sexuális életunkkel van gond, vagyis csak nekem! Ha egyutt vagyunk nagyon nem tudom magam elengedni. Es sokszor a csucsra sem jutok el! Ez valami lelki prlobléma lehet? Kérem, ha tud adjon nekem tanácsot. Elore is koszonom!

 

Kedves Kérdező!

Sokféle oka lehet annak, hogy nem tud ellazulni az együttlétük alkalmával. Ilyenek lehetnek:

- egyéni feloldódási nehézség, szorongás

- teljesítmény-orientáltság (ha az a fő cél, hogy minden áron a csúcsra jusson, az gátolja az addig vezető út örömét, és végső soron magát az élvezetet is)

- elvárásoknak való görcsös megfelelés

- párkapcsolati feszültségek

- technikai okok is lehetnek az orgazmus hiánya mögött.

Érdemes lenne szakemberrel konzultálnia, hogy kiderüljön, az Ön egyedi esetében hol van a probléma gyökere, mert úgy lehet érdemi megoldást találni rá.

Üdvözlettel: Margó


2009. október 07. (szerda) 15:24
89. x: fiu

van egy fiu akibe szerelmes vagyok és suli elött/évnyitokor/suliközben volt is köztünk jopár csók meg ilyesmik de semmi komoly és én nagyon szeretem :( de ő már nem szerelmes belém...de állitolag tetszem neki....és most össze jött az egyik bnőmmel :(:( de még mindig nagyon szeretem :(:(

kérlek segitsetek hogy hogyan szerezzem vissza ezt a fiut ?

előre is köszönöm

 

Kedves Kérdező!

Ha ez a fiú akarna Tőled valamit, bizonyára megtenné a szükséges lépéseket. Ráadásul, nyíltan, őszintén elmondta, hogy nem szerelmes beléd. Az a tény, hogy a barátnőddel jár, szintén azt mutatja, hogy Ő túllépett a kapcsolatotokon. Más kérdés, hogy ti, barátnők, hogy kezelitek ezt a helyzetet.

Érdemes megfontolnod, hogy biztos olyan fiúval szeretnél járni, aki nem Rád vágyik? Beérnéd a szamár szerepével, ha éppen nincs ló? Vagy elképzelhető, hogy tudnál egy kicsit várni, hogy olyan fiúval ismerkedj meg, akivel kölcsönösen fontosak vagytok egymásnak?!

Barát-visszaszerző praktikákkal sajnos nem szolgálhatok, de gondolkodj el a fentieken!

Üdvözlettel: Margó


2009. október 06. (kedd) 17:37
88. pánik: Tanácstalanság

Kedves Doktornő!

A tanácsát kérném az következőkben:

A lányom, aki 19 éves lesz, nagyon labilis lelkiállapotban van, legalább is ezt tapasztalom nála mostanában. Már általános iskolában is voltak olyan időszakai, amikor állandóan borongós hangulatban volt, de akkor még nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget neki. Most elkezdte a főiskolát (elsőre sikerült, államire vették fel), jó a párkapcsolata, igazán nem nehéz az iskola, stb, tehát oka nincs, hogy rosszul érezze magát, vagy, hogy idegeskedjen, de mégis állandóan lehangolt, hirtelen, minden ok nélkül elsírja magát (ő sem tudja megmondani miért), rosszul érzi magát, feszült, sokszor nyugatató hatású tablettákat vesz be, hogy aludni tudjon. Próbáltam relaxációs gyakorlatokat tanítani neki: van amikor használ, van amikor nem. Azt gondolom szakember segítségét kéne kérnem, mert ez így nem mehet tovább egy fiatal, csinos kislány életében. Szeretném kérni a tanácsát, jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel Gabriella

 

Kedves Gabriella!

Jól gondolja, valóban érdemes lenne szakemberhez fordulnia a lányának. Azonban, mivel már 19 éves, nem kiskorú, neki személyesen kell kérnie a segítséget. Csak akkor lehet segíteni rajta, ha ő maga igényli és kéri azt.

Üdvözlettel: Margó


2009. október 05. (hétfő) 14:14
87. ...: Jó ez igy?

Én egy 15 éves lány vagyok.

Már 2 éve együtt vagyok a barátommal, ő már 17 éves... de nem akarom elmondani az anyukámnak...meg nagyon idegesitő hogy mindenről kérdezget...

Szerintem ez úgy a legjobb ha MEGSEM emlitem neki. Páran azt mondták, hogy mondjam el mert az anyukám, és tudnia kell róla.

Bár, szerintem még túl korai :) Ugye nem baj ha nem mondom el neki ezt a dolgot??

 

Kedves Kérdező!

Ha megfelelően jó viszony lenne köztetek, akkor nem is gondolkodnál rajta, hogy elmondjad-e a párkapcsolatodat. Valószínűleg azért kérdezősködik sokat az anyukád, mert sejti az igazságot. Az anyukák sokszor megérzik ezt.

Túl korai lenne? Arra gondolsz, hogy két év még kevés? Ha két hetet mondanál, akkor inkább érthető volna… Itt nem az idői tényezőről van szó, hanem inkább a bizalom kérdéséről. Öt év múlva is korai lesz, ha addig nem építesz ki anyuddal egy bizalomteljes kapcsolatot. Sosem késő elkezdeni!

Az a nagyobb baj, hogy nem érzed annyira közelinek a kapcsolatodat anyuddal, hogy bármikor beszélhess vele a magánéletedről (is), ha éppen arra van szükséged.

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 28. (hétfő) 15:04
86. ...á: Kapcsolat

Kedves Dr. nő!

Én 13 éves vagyok most mentem 6 osztályba és új környezet minden .

Van egy lény aki bejön és elvileg lehet neki is bejövök de nem tudom mit mondjak neki, mit irjak, hogyan hivjam el de nem biztos szóval beégnék hogy tudjam meg szóval mindent ? :D semmit nem tudok

+ Hogy kezdjek el ismerkedni más osztályból emebrekkel hogy ha többsége csak azt tudja á te vagya tesója neki . de amugy is hogy ?

+ Van egy lény nagyon bejön meg minden de ha meg kérdezem ő meg barátnője jön kajolni velem meg haverokkal azt mondja én vele ne aztán MSN en megkérdezem mi a baja semmi szóval nem értem és így csak arra tudok gondolni hogy van pénzünk :D . szóval mit tegyek ?

áááááááá ja és fiú vok :D

 

Kedves Kérdező!

Sok kérdést tettél fel egyszerre. Igyekszem a lényegre koncentrálva válaszolni.

Ameddig nem ismernek az új iskolatársak, addig abból tudnak kiindulni, amit sejtenek, vagy kikövetkeztetnek Rólad. A bátyád is ilyen támpont lehet számukra, egy lehetséges információ Rólad. Ezt nem érdemes zokon venni tőlük, inkább mutasd meg, hogy milyen vagy valójában Te magad. Nem kell megjátszanod magad, többnek, vagy másnak mutatkoznod, mint ami vagy, viselkedj természetesen, ahogy szoktál. Előbb-utóbb megismernek és elfogadnak az új társak, de ennek is van egy idői kifutása. Nem lehet néhány hét alatt komoly barátságokat kötni. A közös programok, tevékenységek segítenek összebarátkozni a fiúkkal, és a lányokkal is.

Azt a lényt (gondolom lányt), aki tetszik Neked, olyan helyekre is elhívhatod, ahol nem esztek, hanem egy jót beszélgettek, viccelődtök, stb. Ha oda is szívesen elmegy, akkor van esélyed rá, hogy legyen köztetek valami. Ugyanakkor, ha csak „fizetős” helyen érzi magát jól a társaságodban, akkor valóban felmerül a gyanú, hogy a pénzed érdekli jobban, mint Te magad. Ez esetben nézz körül az iskolában, biztos találsz másik helyes lányt is!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 26. (szombat) 21:28
85. Zoli: Kérdés

Kedves doktornő! Szóval, 19 éves fiú vagyok, (elég gátlásos,még emellett zárkózott is), és átkerültem egy másik iskolába,egy ismeretlen osztályba, lényeg hogy itt van egy tündéri aranyos lány, (hozzáteszem sose volt még barátnőm, és egyik lány iránt nem éreztem igy) nagyon teccik(nem csak alakra hanem a viselkedése és a stilusa is), beszélgetni még nemigen beszélgettünk (még a köszönés ereje is alig), csak az a problémám hogy ő dohányzik én meg nem, és én""nem elitélem, minősitem a dohányosokat""(nincs is hozzá jogom ugye) csak szeretem elkerülni őket, és ezáltal egy gát alakult ki bennem, ami nem még az ismerkedést, de még a leszólitást is gátolja számomra.(elég hüjén hangzik elhiszem). Amúgy a teremben elég sűrűn nézek rá, (ha jól vettem akkor ő is rám). Na és akkor itt jön a kérdés mit tudok ebben a helyzetben csinálni? Üdvözlettel: Zoli

 

Kedves Zoli!

Abban a reményben nem érdemes elkezdeni ismerkedni, hogy az imádott lány majd megváltozik a kapcsolat kedvéért, mert ez egyenes út a csalódáshoz! Vagy elfogadja dohányfüsttel együtt ezt a tündéri lányt, vagy jobb, ha lemond róla.

Bizonyára Zoli sem szeretné, ha a lány feltételeket szabna (ráadásul már rögtön a kapcsolat elején) az együtt járásukhoz. Ha fontos ennek a lánynak a közelsége és a szerelme, akkor barátkozzon meg a cigarettaszag gondolatával.

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 25. (péntek) 17:08
84. Hazug !: Hazudós vagyok !

Kedves Margó!

Van egy hatalmas problémám, sokszor keveredem magammal ellentmondásba, nagyokat mondok olykor csak megfeleni vágyásból olykor meg csak úgy jön magától. Sok dolgot hazugsággal probálok megoldani és ezért egyre többször kerülök összetuzésbe a családommal . Szeretnék kilábalni ebböl mert nem szeretném elvesziteni a családom !

 

Kedves Kérdező!

Érdemes átgondolnia, melyik helyzet kellemetlenebb: ha őszinte, és ezért időnként konfrontálódik a szeretteivel, vagy ha hazudik, és amikor kiderül, szintén összeütközésbe kerül a környezetével. A végeredmény ugyanaz, csak a második esetben egyre inkább hitelét veszti a szava, az egész személye. Gyakorlatilag semmi veszítenivalója nincs az őszinteséggel, viszont annál több van a hazugsággal.

Szakember segítségét is kérheti a helyzet megoldásához, ha úgy érzi túl mélyen gyökerezik a problémája ahhoz, hogy egymaga túllépjen rajta.

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 23. (szerda) 09:08
83. mongyam el: szerelem

Nem tudom hogy mongyam el egy srácnak hogy szerelmes vagyok belé.

 

Kedves Kérdező!

Kérlek, olvasd el a 81. levelet, nagyon hasonló kérdést találsz! Tekintsd magadra is érvényesnek a válaszomat!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 22. (kedd) 16:27
82. most mit tegyek?:O: Tímea

Kedves Dr.nő!

Én egy 17 éves lány vagyok...Édesanyám és nevelőapám már 10 éve vannak együtt...és a nevelőapám már 10 éve nevel(az igazi apám nem foglalkozik velem)viszont pár hete észrevettem hogy a nevelőapám furcsán közeledik hozzám...Egyik alkalommal meg olyasmit akart tenni amit nemszabadna egy nevelőapának(most nem részletezném)..nem tudom hogy szóljak-e errőlaz édesanyámnak vagy ne..Nem akarom hogy miattam menjen tönkre a család...Nem is biztos hogy az anyám hinne-e nekem..Nagyon nagy családi botrány lenne belőle...Én nagyon nagyot csalódtam a nevelőapámban ...sose néztem volna ezt ki belőle és álmomban sem gondoltam volna hogy ilyesmit tenne....most mit tagyek?előre is köszööm a segítséget!

 

Kedves Tímea!

Mindenképpen szóljon az édesanyjának, mondja el neki a történteket! Az édesanyáknak az is fontos feladatuk, sőt, szülői kötelességük, hogy megvédjék a gyermeküket az atrocitásoktól, és biztonságos otthoni környezetet teremtsenek! Ha megtagadná a védelmet és a segítséget az édesanyja, súlyos szülői mulasztást követne el. Inkább robbanjon a család, mint hogy hamis, hazug légkörben éljenek!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 18. (péntek) 18:57
81. nem tom: szerelem

Szeretek egy fiut nem tudom hogy mondjam meg neki Angliaba lakom o meg Magyarorszagon ami elott ide nem jottem az elott is szeretem mar nem tom hogy o hogy erez de bele halok anyira szeretem mit csinaljak tancsot kernek ha adnanak SEGITSENEK

MAR KEREM

 

Kedves Kérdező!

Nem írt semmit a kapcsolatuk minőségéről, jellegéről, és azt sem tudom, mennyi idősek. Így lehetetlen egyénre szabott tanácsot adni!

Talán elég volna finom utalásokat tenni az érzelmeire, és, ha vevő rá a fiú, meg fogja tenni a következő lépést a közeledés felé. Ha nem teszi meg, az azt jelenti, hogy vagy nem elég erősek az érzelmei Ön iránt, vagy túl félénk. Ez utóbbi esetben, ha Ön kézbe veszi a kezdeményezést, és beteljesülne a kapcsolatuk, számíthat rá, hogy a továbbiakban is Ön fogja viselni a nadrágot.

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 18. (péntek) 13:00
80. doki: szerelem

Kedves Margit! KIvancsi lennek a véleményere.Szerelmes vagyok az orvosomba. Régota tart. Arra is rájöttem hogy el kell már mondani Neki de nem könnyü...ma elmentem ugy hogy na elfogom mondani aztan mindenről beszeltem csak erről nem. Egyszerűen nem birok nekikezdeni. Félek amugy a problémám is eleve a szociális fóbia. Amiből nagyvonalakban már kilábaltam de mégis ebben a szituban kész vagyok. Félek attól hogy visszautasit hogy valaki bejön vagy bármi. Kórházi rendelés tehat bejöhet bárki. Gyógyszert nem szedek, igazabol csak befutkozom hozzá 2 hetente kb 20 percet beszelgetni átbeszeljük az aktuális történéseim tanacsot kerek tőle. ennyi.(sajnos nincs maganrendelése)es eközben több mint 1 eve nem merem neki szobahozni a dolgot. Amugy volt hogy megdicsert párszor hogy csinos vagyok de lehet hogy ez nem mint nőnek szolt. Nem tudom. De ugy erzem ez már nem mehet igy tovább. El kell mondanom neki. Igazábol mint embert ugye nem ismerem, tehat nem azt mondom hogy járni szeretnék vele vagy társként képzelem el Őt, hanem iszonyat erős szexuális vágyat érzek iránta. Sajnos az van, hogy randizgatok pasikkal, és közben mindig Rá gondolok. Mást nem kivánok. Hiába normális a pasi stb..nekem mindig csak a Pszichiáteremen jár az agyam szexuális szempontból. Nem tudom már hogy lehetek okos. Kérem adjon nekem tanácsot. Vacilálok hogy eltünjek e a francba és akkor hátha elmulik az erzes idővel vagy fedjem fel az erzeseimet es vállaljam fel az esetleges visszautasitast ..meg persze ott van a reménysugar is, hogy hatha nem utasit el.Hogy lehetek okos? Köszönöm válaszát Tisztelettel: R. Kata

 

Kedves Kata!

Hasonló kérdések már érkeztek a 6., 19., 20., 40., 76. levelekben. Kérem, olvassa el figyelmesen a válaszokat, ugyanazt tudom most is javasolni!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 16. (szerda) 23:12
79. 1224: család

Kedves Margit!

Én 16 éves vagyok és a családi gondjaimmal fordulnék önhöz. Már jó egy éve nem jövök ki túl jól apukámmal. Eleinte volt h többet ivott amennyit kellett volna, és kiabált is. Megvisel nagyon a dolog igy anyuval elmentünk pár napra de úgy érzem túl hamar mentünk haza. Nem tudtam feldolgozni a dolgot, és mostanában nagyon ideges vagyok. Nem tudok mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy nem tudok vele rendesen beszélni. Kisebb koromban tiszta apás gyerek voltam, most pedig mintha nem is a lánya lennék. Viszont azt, hogy elmondanám neki ahhoz nincs elég bátorságom. Mit tegyek, hogy el tudjam viselni? Előre is köszönöm: Heni

 

Kedves Heni!

Az apukáddal való kapcsolatod nem csak rajtad múlik, az ő együttműködése is kell hozzá. Az alkohol képes kiforgatni bárkit önmagából, teljesen megváltozhat a viselkedése és a gondolkodása.

Ha még mindig iszik, megtehetitek, hogy egy aktuális józan állapotában elkezdtek pl. régebbi közös fényképeket nézegetni együtt, hogy felidézzétek a szép idők emlékét, anélkül, hogy a jelenlegi helyzetet bírálnátok. Ez (és hasonló kisebb-nagyobb közös programok) rávezethetik, hogy milyen jó volt, amikor még megtaláltátok a közös hangot egymással. Legjobb, ha apró lépésekben haladtok, mindig csak egy kicsivel kerültök közelebb ismét egymáshoz.

Nem érdemes bűnbakot keresni, hogy ki a hibás a jelenlegi helyzet kialakulásáért, inkább nézzetek előre, és igyekezzetek megtenni mindent, hogy újból egy nyelvet beszéljetek. Amiért anyukád és apukád nem jönnek ki egymással, attól Te még lehetsz jóban mindkettőjükkel. Nem szükséges egyikük pártjára sem állnod, ha úgy érzed, hogy Neked mindketten fontosak!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 11. (péntek) 21:14
78. óóóóóóó: Kiégés

Kedves Margit!

Szeretnék többet tudni a kiégésröl miért jött el nállam amikor minden szempontból boldognak mondhatom magam. jt

 

Kedves Kérdező!

Nem fejtette ki, hogy élete mely területén érzi a kiégést. Munkahelyén? Baráti körében? Párkapcsolatában? Ritka, hogy egyszerre minden életszférában jelentkezzen.

Azt írja, boldognak mondhatja magát. Kinek a szemszögéből? Önmaga elégedett az életével, vagy arra gondol, hogy külső szemmel figyelve boldognak látszik az élete? Esetleg igyekszik megfelelni az emberek elvárásainak, ezért pozitív visszajelzéseket kap tőlük?

Szinte mindegy, milyen területen égett ki, alapvetően a következő esetekben szokott leggyakrabban jelentkezni ez az érzés:

- olyasmit tesz rendszeresen, amihez nincs kedve, nincs motivációja

- lendületesen indul, de folyton megakasztják vagy áthúzzák az elképzeléseit és terveit

- nem érzi, hogy jó irányba halad

- nagyon gyakran le kell mondania az Önnek fontos dolgokról

- mechanikussá válik a tevékenysége, a rutin irányítja, nincs benne öröme.

Ezek közül egy vagy több tényező is okozhatja a burn out-ot. Ha ezeket a jeleket észleli magán, gondolkodjon el, mit kellene másképp tennie, hogy újból örömét lelje abban, amit tesz!

Üdvözlettel: Margó


2009. szeptember 08. (kedd) 17:19
 
Powered by Phoca Guestbook