Kedves Doktornő!

A nyáron jó barátságot kötöttem egy nállam 2 évvel fiatalabb fiúval, aki csak 17 éves, mivel szeptember elején szakított a barátnőjével, sokat vígasztaltam, mert csúnya szakítás volt. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy azóta mintha valami különös dolog lenne köztünk, nem tudom megmagyarázni, hogy mi az, de nagyon jó érzés. Az utóbbi egy hónapban állandóan flörtölünk,és ma pl még veszekedtünk is... nem nagy veszekedés volt, de azért kicsit én is kicsit ő is pukkadtunk, persze aztán kibékűltünk!:) Elég gyakran mondják nekünk, hogy olyanok vagyunk mint egy szerelmes pár, persze mi mindig mondjuk,hogy miért baj az ha egy nő és egy férfi barátok?! és az a fura, hogy látom a szemében, azt a huncut kis mosolyt, mintha mást gondolna...és hát az lenne a kérdésem, hogy most akkor ez mi is lehet? szerelem vagy csak egy fura barátság? kérem segítsen...

előre is köszönöm

Hubbabubba

Kedves Hubbabubba!

Miért ne alakulhatna át a barátságuk egy mélyebb érzelmi kötődéssé, ha időközben rájöttek, hogy másképp is fontossá váltak egymásnak, mint egyszerű barátok!

Furcsa érzés lehet más síkra helyezni a kapcsolatukat, de nem lehetetlen! Sok sikert hozzá!

Üdvözlettel: Margó

Kedves Doktornő!

20 éves vagyok, még a szüleimmel élek. A párommal már 5 éve ismerjük egymást, kisebb-nagyobb szakítással már most vagyunk együtt negyedszer, de nagyon szeretjük egymást. Az a nagy problémám, hogy a szüleim még mindig nem tudják teljesen elfogadni és fogalmam sincs, hogy miért, mert nagyon rendes, humoros és még jól fizető állása is van. Rengeteget vagyunk együtt. Mondhatjuk úgyis, hogy nálunk él. Ritkán szoktunk az ő szüleihez menni. Az én szüleim nincsenek jóban a barátom szüleivel. Talán ez lenne az oka, hogy nem nagyon szeretik?

Kérem segítsen, mert már mindent kipróbáltam, hogy jobban érezzük magunkat itthon és, hogy ne kelljen attól félnem, hogy a szüleim mikor kötnek bele valamibe.

Előre is köszönöm a segítségét.

Kedves Tímea!

Lehetséges, hogy ott van a kutya elásva!

Szoktak arról beszélni a szüleivel, hogy miért nem kedvelik a párja szüleit? Talán valami személyes sértettség áll a háttérben, amitől nem tudnak elvonatkoztatni?

Érdemes lenne beszélgetni velük erről, hogy megértse az álláspontjukat. Nem biztos, hogy ettől megváltozik a viselkedésük, de legalább Tímea jobban átlátja a helyzetet, ezért könnyebb lesz elfogadni.

Üdvözlettel: Margó

honnan tudom terhes vagyok?

Kedves Kérdező!

Két lehetőséged is van:

1. a gyógyszertárban veszel egy terhességi tesztet

2. felkeresel egy nőgyógyászt.

Üdvözlettel: Margó

Szia.. Nekem nagyon tetszik egy fiú. És én is tetszem neki mert mondta. De most lett vége a kapcsolata. Megkérdezte a barátnőm tőle hogy járna-e velem. És azt mondta hogy persze csak még kivan. Elég jóba vagyunk. De most mitcsináljak?? Mert nekem kell az a srác. :) Segits kérlek. :))

Kedves Kérdező!

A kérdésedben benne van a válasz. Ha időre van szüksége, akkor várd ki, amíg feldolgozza az előző szakítását! Addig úgysem tudna felszabadultan részt venni a kapcsolatotokban, amíg a régi barátnőjére gondol, nem tudnátok jól érezni magatokat együtt.

Fontos a jó időzítés, ne siettess semmit!

Üdvözlettel: Margó

néha rémnéz és énis rá akkor mit tegyek

Kedves Szandi!

Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, kérlek, fogalmazd meg egyértelműen a helyzetet, és a kérdésedet is!

Üdvözlettel: Margó

van egy fiú akibe szerelmes vagyok de alig vesz észre de néha azért ő is rám néz venni akarok neki egy igazi nike bőr labdát de nem tudom hogy adjam neki oda előre előre köszönöm a tanácsot Petra

Kedves Petra!

Gondolod, akkor jobban fogsz tetszeni neki, ha megajándékozod egy bőrlabdával?

Azt javaslom, várj a labda vételével addig, amíg magától észrevesz, és esetlegesen elkezdtek járni. Ne az ajándékoddal hívd fel magadra a figyelmet, hanem a személyes vonzerőddel. Ha pedig nem vevő rá, akkor ezen a focilabda sem tud segíteni!

Üdvözlettel: Margó

Örök félelmem, mondhatnám mióta az eszemet tudom tartok tőle, érzem.Terhesség, szülés során meg halok. Már egészen kicsi korom óta irtóztam az újszülöttektől és magától a szüléstől (legyen az állati vagy emberi bébi születése). Soha sem tudtam megnézni sem az újszülöttet, sem a szülést. Tv-ben is a horrorfilmektől iszonyatosabb kategóriába soroltam az olyan filmeket, amikben szülést mutattak. Egyéb véres dolgoktól (műtétek, stb.) nem irtózom. Most hogy pár éve eljött annak az ideje, hogy a párommal babát vállaljunk, szembe kellett néznem a félelmemmel. Nem tudom, hogy mennyire sikerült, …néha jön, velem van a rossz gondolat, zavar is. Aztán eltűnik.

A fentivel megegyező, de más tartalmú félelmem még a 8-as út (bármi ami engem s az utat összeköt (pl. azon kell utaznom) és a konyhai forró dolgok, melyek égést okozhatnak (forró olaj, vagy a sütő). Más forró, égető dolgok (pl. szabadtéri tűz) nem zavarnak.

Mi lehet a félelem oka? Mit tudok kezdeni vele?

Kedves Kérdező!

A gyermekvállalás időszaka talán az egyik legmegfelelőbb alkalom, hogy szembenézzen a halálfélelmével! A születés és a halál az élet körforgását jelképezi. Minden új dolog (gyermek, esemény, stb.) létrejöttével elmúlik valami régi, de ez nem jelent föltétlenül földi értelemben vett elmúlást.

Érdemes lenne megkeresni a félelmei mélyen fekvő okait, pl. hipnózis-terápiával, hogy ezáltal szembenézhessen velük, és leküzdje őket.

Üdvözlettel: Margó

kedves margó..

en 13 eves vagyok es nagyon szeretek egy 24 eves fiut ciki-e ez??mi a tanacsod???

Kedves Kérdező!

Én másképp tenném fel a kérdést! Mit vársz egy 24 éves fiútól? Mit remélsz ettől a kapcsolattól?

A törvények szerint, az ő részéről fiatalkorú megrontásának minősülne, ha testi kapcsolat létrejönne köztetek, akkor is, ha Te is szeretnéd. Egy 24 éves fiúnak, vagy inkább férfinak, pedig általában vannak szexuális jellegű igényei is egy párkapcsolatban.

Ha csak plátói ez az érzés benned, semmi akadálya, egyébként pedig egy veszélyes játszma!

Üdvözlettel: Margó

Volt egy fiú akivel nagyon rövid ideig jártam, és nagyon szerettem és ő is engem. Most nem tudom hogy mit tegyek mert úgyérzem, hogy ha megint tetszenék neki, szerelmes lenne belém akkor összejönnék vele. Már egy ideje nem beszélgettünk de néha szoktam látni mert egy utcában lakunk és mikor egy helyen vagyunk pl.: faluházban, buszmegállóban akkor mindig engem néz azt hiszem.. és nem tudom h most tetszem e neki, mert már rég beszélgettem vele és nemrég írtam neki msn en.. és nagyon rendes volt. Teljesen más mint miután szakítottunk és összevesztünk. De nem akarom tőle megkérdezni hogy tetszem e neki mert akkor túl gyerekesnek tartana, és megint azzal jönne hogy csak azért beszélek vele mert hogy még mindig tetszik, mikor ezt még magam sem tudom. Sokszor úgy érzem hogy nagyon hiányzik, de sokszor meg ha nem lenne, ugyanolyan jól lennék. Most mit tegyek? köszönöm

Kedves Kérdező!

Ha újból akar Veled járni, biztos megteszi a szükséges lépéseket. Nem érdemes siettetni! Inkább próbáld magadban tisztázni, hogy tényleg olyan fontos neked ez a fiú, vagy csak egyedül érzed magad, és a múltba kapaszkodsz?

Üdvözlettel: Margó

Kedved Dr.nő!

82.levelemben írtam a problémámról...a tanácsát megfogadtam..viszont az lett amire számítottam..az édesanyám nem hisz nekem,a nevelőapám tagadja hogy ilyesmit tett volna...Egyszerűen nem hisz nekem senki, nem tudom bebizonyítani, hogy ez így történt! Mit tanácsolna ezek után? köszönettel:Tímea

Kedves Tímea!

Mi oka lehet az édesanyjának, hogy ne higgyen Tímeának? Miért gondolja, hogy félrevezeti? Ezeket tőle személyesen is megkérdezheti, hátha sikerül tisztázniuk a helyzetet!

Ha nem érzi magát biztonságban otthon, gondolja át, van-e olyan rokona (pl. nagyszülők), akikre számíthat, és a segítségüket kérheti.

Üdvözlettel: Margó

Kedves dokrorno!

az a baj h van egy srac aki nekem nagyon tetszik sot mar szerelmes is vagyok vele. csak en neki nem jovok be a stilusom miatt! azert mert fojton kacagok de ne nem tehetek rola ha jol erzem magam vele! 1 honapig talalkozgatunk s megszeretem azota se tudom elfeledni!:( segits kerlek mert hanem felemeszt a banat:(

Kedves Kérdező!

Ha nem jön be a stílusod a srácnak, két dolgot tehetsz:

1. megpróbálod elfelejteni Őt

2. megváltoztatod a stílusodat.

Az utóbbit sokkal nehezebb megtenni, és csak akkor érdemes, ha Neked is meggyőződésed, hogy változnod kell. Ha a kacagásod inkább vihogásra emlékeztet, akkor azon érdemes lenne finomítani, de ha alapvetően nem tetszik neki a stílusod, a nevetéseden túlmutatóan sem, akkor jobb, ha tudomásul veszed, és hagyod, hogy az idő begyógyítsa a szerelmi sebedet.

Üdvözlettel: Margó

Szia nem tudom, hogy tetszek e annak a fiunak akibe szerelmes vagyok, nem tudom h ez jelent-e valamit, hogy ugy köszön el töllem hogy 3 arcra puszi hejett 3 szájra puszit ad .vagy a csokit szájbol szájba adjuk vagy a rágot nem tudom ez jelent e valamit egy fiunál???????????Kérlek segits!

Kedves Kérdező!

Örömmel vettem volna, ha megírod a korodat! Szájra puszit akkor adnak a fiúk (is), ha szimpatikus nekik a lány. Amit leírsz, az valóban arra utal, hogy nem vagy közömbös a szerelmednek, van nála esélyed.

Üdvözlettel: Margó

Kedves Czégényi Margit!

András vagyok. 14 éves vagyok. Valóban meleg vagyok. De még nem tudnak erről szüleim. Hogy fogom elmondani szüleimnek, hogy meleg vagyok? Ha elmondom, akkor úgy félek, hogy szüleim kidobnák engemet az utcára?? Légy szíves, segítsen nekem, a tanácsot előre köszönöm! Üdv. András

Kedves András!

Ha már biztos vagy benne, hogy a fiúkhoz vonzódsz, előbb-utóbb meg kell osztanod a szüleiddel, de addig várj vele, amíg 100%-osan meggyőződsz róla, hogy a lányok egyáltalán nem vonzanak. Érezni fogod, hogyan szerencsésebb, ha külön-külön beszélsz a szüleiddel, vagy egyszerre mondod el nekik. Arra számíthatsz, hogy megdöbbennek a hír hallatán, és érzelmi reakciókat mutatnak (pl. sírás, felemelt hang). Ha lehiggadnak, érdemes újból átbeszélni velük, és megértetni, hogy ugyanaz a fiú vagy, aki eddig is voltál, csak most tudnak Rólad valami többlet-információt, amit eddig nem tudtak. Valószínűleg idő kell Nekik a tények megemésztéséhez.

A családterápia segíthet ilyenkor elfogadtatni a családoddal a valóságot.

Üdvözlettel: Margó

A kedvesem kislánya 15 éves,és összeköltözött a 24 éves barátjával. A párom ezt nagyon nehezen éli meg, nem tudja elfogadni ezt a helyzetet. Hogyan tudnék én neki segíteni, hogy a lelkét tudjam építgetni, mert nagyon megviseli ez a helyzet? Nekem is van két kislányom, és ők annyira mások, 13 és 6 évesek. Kérem csak annyit írjon mit tehetek a férfival, akit szeretek, és hogyan tudnánk picit mellé állni, hogy elfogadja ezt a helyzetet?

Kedves Évi!

Apaként különösen nehéz lehet szembesülnie a Kedvesének a lánya elvesztésével, illetve azzal a ténnyel, hogy kezd felnőni a kislánya. 15 évesen még távol áll a felnőttségtől, de a párkapcsolati és szexuális érettsége valószínűleg megelőzi a korát, ha úgy döntött, hogy összeköltözik a barátjával. Valahol érthető is a Kedvese aggodalma, hasonló helyzetben biztos Ön sem lenne teljesen nyugodt!

Annyit tud tenni, hogy otthon igyekszik kellemes, nyugodt légkört teremteni, ahova szívesen érkezik haza a párja, és nyíltan elmondhatja Önnek az aggályait, amit értékítélet nélkül meghallgat. A történések belső feldolgozását így segítheti, bár átvenni nem tudja tőle. Próbáljanak jó kapcsolatban maradni a fiatalokkal, időnként hívják meg őket ebédre, vacsorára, így éreztetve velük, hogy bármikor van visszaút a családi körbe.

Üdvözlettel: Margó

Kedves Dr. Nő!

az előző levelemre nem kaptam választ,de ez a levél fontosabb.Szeretném a segítene meg tudnom,hogy a barátnőm még szeret-e?

Lassan 2éve leszünk eggyütt.A kapcsolatunk elején minden nagyon szép és jó volt,de idén nyár óta mióta másik suliba jár teljesen megváltozott.

Pl.: állandóan puszilgatom,csókot adok neki,ölelgetem, simogatom...

de ő nem simogat,puszit vagy csókot csak akkor ad ha én adok,ölelni csak akkor ölel meg ha én megölelem,

Mikor kérdezem h találkozunk e ,akkor neki tanulnia kell vagy épp fáradt...

Ha beszélgetünk és azon tűnődünk, hogy kinek van igaza-ha nekem van és ezt biztosra tudom,akkor sem hiszi el-ha nekem van és ő is tudja akkor meg próbálja megmagyarázni vmivel..

Szeretném ha segítene! Előre is köszönöm!

Kedves Kérdező!

Jó lenne, ha létezne egy olyan egységesített recept, amivel 100 %-os pontossággal lehetne tesztelni a szerelem erejét! Érdemes a megérzéseire hagyatkoznia, ill. megteheti, hogy egy korábbi időszakhoz viszonyítja a jelenlegi állapotot. Ha akkor számottevően aktívabb volt a kapcsolatukban a barátnője, most pedig sokkal passzívabb, az elgondolkoztathatja, viszont az is lehet, hogy eleve kevésbé kezdeményező típus, ami a kapcsolatuk elején nem zavarta annyira.

Ha nem sikerül kikövetkeztetnie, akár direktben is rákérdezhet, hogy érzi magát a Barátnője a kapcsolatukban, és milyen érzelmeket táplál Ön iránt?

Üdvözlettel: Margó

Én egy 15 éves lány vagyok. Nagyon tetszik egy fiu aki 20 éves. Azt már észrevettem h tetszek neki (kb), csak nem tudom h belemenne-e egy kapcsolatba. A másik baj h a szüleim nem nagyon engednék, de nekem kell az a fiu, És a 3. baj h a barátnőmnek is tetszik. Most mit tegyek de nekem nagyon kell. A szüleim biztos kiakadnának de ez most normális v nem? és majd hozzászoknának a barátnőmmel együtt??? Segítséget kérek. Előre is köszönöm.

Kedves Kérdező!

Úgy tűnik, elég sok buktatója van ennek a szerelemnek. A szüleiddel még csak tudnál beszélni, elmondhatnád nekik, mennyire fontos számodra ez a fiú. A barátnőddel való kapcsolatod kényesebb, az akár rá is mehet.

A legnagyobb kérdés az, hogy a fiú mennyire gondolja komolyan az ismerkedést. Várd meg, hogy tesz-e közeledő lépéseket, mert ha csak flörtnek tekinti, akkor nem valószínű, hogy attól megváltoznak az érzései, ha Te kezdeményezel.

Üdvözlettel: Margó

Kedves Dr.nő!

Én pszichológusnak szeretnék tovább tanulni és arra szeretném kérni hogy adjon pár olyan iskola nevet amit be tudnák jelölni ahova továbbtanulni mennék.

Segítségét előre is köszönöm!

Kedves Kérdező!

Tudtommal jelenleg a Budapesti, Debreceni, Pécsi és Szegedi Tudományegyetemek Bölcsészettudományi Karán van akkreditált pszichológus képzés. A szabadegyetemek pszichológia szakát hivatalosan nem fogadják el, ezért nem javaslom őket. Mindenképp olvassa el a legújabb felvételi tájékoztatót, ott pontos információkat talál.

Csak az öt éves képzés jogosítja fel a praktizálásra, viszont az egyetem elvégzése után érdemes különböző postgraduális képzésekre járni (szakképzés, módszerspecifikus képzések, stb.), hogy bővítse általa az eszköztárát és a munkalehetőségeit. Készüljön fel, hogy kb. 10 évig tanulni fog! Sok sikert hozzá!

Üdvözlettel: Margó

Kedves Doktornő!

Nekem a kamasz fiammal van problémám. Egyedül nevelem Őt, és bár jó maradt az édesapjával a kapcsolatunk, sajnos nincs köztük szoros apa-fiú kapcsolat. A fiam jó képességű, könnyen tanul, de sajnos egyáltalán nem érdeklődik semmi iránt. Nincs hobbija, ezáltal azt gondolom nagyon sok fölös energiája van. Bár focizik évek óta, nem látom rajta, hogy szívvel-lélekkel, 100%ig beletéve magát csinálná. Igazából rettentő nagy önbizalomhiánnyal küzd. Sajnos látom, hogy borzasztóan hiányzik neki egy igazi, összetartű család, ahol biztonságban érezné magát. Én igyekszem minden tőlem telhetőre, de sajnos mivel egyedül nevelem, két munkahelyen is dolgozom, ami miatt viszont nem tudok annyi időt eltölteni vele, amennyit szeretnék. Az iskolából kapom a visszajelzéseket, hogy verekszik, rászáll egy-két csendesebb gyerekre, órán nem figyel, beszél, és tiszteletlen a felnőttekkel, és a társaival egyaránt. Hogyan tudnék neki segíteni, hiszen látom, hogy ez nem Ő, ez mind vmféle pótcselekvés? Nagyon szeretem a fiam, és nem szeretném, ha végleg belesüppedne ebbe a nagy önbizalomhiányba, magányba, passzivitásba? Megszakad érte a szívem. Tanácsát előre is köszönöm! A.

Kedves Hölgyem!

A kamaszkor akkor is nehéz időszak a fiatal számára, ha teljes családban nő fel. Keresi önmagát, az értékrendjét próbálja kialakítani, és a szülőkkel való kapcsolata is sokszor nehézségekkel terhelt.

Ha jól értem, a fia otthon passzív, és az iskolában vezeti le a felgyülemlett feszültségeit a társain és a tanárain. Persze, szerencsésebb lenne, ha találna egy olyan elfoglaltságot, ami szociálisan elfogadott, és alkalmas a feszültségek ventilálására. Ha valamiben jónak érezné magát, az önbizalmát is erősítené. Ha meg tudja beszélni a fiával, menjenek el együtt néhány alkalommal egy tanácsadó szakemberhez, aki segítene a jelenlegi helyzetüket új szempontokkal megvilágítani.

Üdvözlettel: Margó

Kedves doktornő!

Van egy fiú aki nekem nagyon tetszik, de nem értem, hogy mit akar tőlem. 1 suliba járunk és 1 héten egyszer szokott lenni sulibuli"(főiskola) akkor mindig találkozunk múltkor már meg is csókolt, velem volt egész este. De másnap msn en mégsem írt rám, viszont én nem akarok neki írni ,az már nagyon nyomulós lenne. Hogy tudhatnám meg h tetszek e neki? Köszönöm

Kedves Kérdező!

Valószínűleg tetszel neki, ha volt köztetek valami, de ez még nem garancia arra, hogy komolyabb kapcsolatot is akar Veled. A szórakozás és az elköteleződés két különböző dolog.

Ha komolyan gondolja/gondolná, akkor érzékelhetően tenni fog/tenne erőfeszítést, hogy máskor is találkozzatok. Ha csak elvétve jelentkezik, inkább a szórakozás öröme hajtja. Ebben az esetben eldöntheted, hogy ez Neked elég, vagy többre vágysz?

Üdvözlettel: Margó

Kedves Dr.nő!

Én egy elég érdekes problémával küszködöm...kicsi korom óta "szopom az ujjamat"..nem tudom elaludni-e nélkül..sokszor rám tör és akkor önkéntelenül bekapom az ujjamat...főleg ha ideges/feszült vagyok..engem ez már elléggé nyomaszt mert már 17 éves elmúltam...iskolában kibírom az "ujjam nélkül"..sőt nem is hiányzik..de amint hazaérek állandan ott lóg a számban a kezem...Nem tudom mitől van ez..próbáltam róla leszokni de nem sok sikerrel jártam...ha bekapom az ujjamat sokkal nyugodtam leszek ha éppen ideges vagyok vagy éppen könnyebben elalszom tőle...mitől lehet ez? És hogyan tudnék erről leszokni?köszönöm a segítséget!! Üdvözlettel: Réka

Kedves Réka!

Amikor a kisgyermekek elkezdik szopni az ujjukat, az biztonságot ad nekik, megnyugtatja őket, mint ahogy Te is tapasztalod. Legtöbb esetben magától elmarad az ujjszopás, Nálad viszont valamiért mélyen rögzült.

Ha találnál valami mást (kevésbé zavaró viselkedést, kabbalát, stb.) ami megnyugtat, az segítene leszokni róla. A „jót” a semmiért cserébe senki nem adja fel szívesen, de ha van helyette valami más, ami szintén jó neked, akkor könnyebb váltani. Gondolkodj rajta, mi tudná kiváltani számodra az ujjszopást.

Ha egyedül nagy falatnak tűnik, szakember segítségét is kérheted!

Üdvözlettel: Margó