2017. február. A hónap témája: a bennünk rejlő állatok II. rész
A januári cikkben elkezdtünk beszélni arról, hogy milyen sok hasonlóságot mutatunk a szűkebb és a tágabb környezetünkben élő állatokkal, azok bizonyos vonásaival. Folytassuk a témát!
ELEFÁNT:

Az elefánt-üzemmódban lévő ember kedves, de ügyetlen benyomást kelt másokban. Ő az, akire érvényes Murphy összes törvénye, véletlenül elront dolgokat, botladozik, ügyetlenkedik. Jó szándék vezérli, de nem találja a megvalósításhoz az eszközöket. Tulajdonképpen egyfajta tudatlan állapotban van: nem ismeri a módját, mit hogyan kellene tennie. Hogy mi az oka ennek? Hiányzik az információ, ami ahhoz szükséges, hogy ügyesen feltalálja magát. Ahogy a nyúlnál megállapítottuk, hogy újszerű helyzetbe kerülve könnyen nyúllá változhatunk, a másik lehetőség új szituációkban, hogy elefántként viselkedünk. Például, nem ismerjük az új munkahelyünk szokásait, ezért próba-szerencse módszerrel elkezdünk valahogy viselkedni, beszélni, hasznossá tenni magunkat. Ha mások furcsálló arckifejezésével találkozunk, nagy valószínűség szerint nem találtuk el, mi a munkahelyi protokoll. Ebben az esetben a legcélravezetőbb megkérdezni egy illetékes kollégát a munkahelyi szokásokról és menetrendről, hogy megkönnyítse a beilleszkedésünket.
2017. január. A hónap témája: a bennünk rejlő állatok I. rész
Nem is gondolnánk, milyen sok hasonlóságot mutatunk a szűkebb és a tágabb környezetünkben élő állatokkal, vagy legalábbis egyes vonásaikkal. A közmondásaink bölcsen megragadják ezeket a tulajdonságokat, például, egy ember lehet félénk, mint a nyúl; esetlen, mint az elefánt a porcelánboltban; hűséges, mint a kutya, stb.
Az, hogy mások jelenlétében milyen formánkat hozzuk, sok mindentől függ. Ha rendszerszemléletben gondolkodunk, oda-vissza hatunk egymásra az emberi kapcsolatainkban. A barátaink társaságában többnyire lazák vagyunk, velük biztonságban érezzük magunkat. Egy szigorú főnök előtt feszengünk, míg egy idős rokonunk jelenlétében lehet, hogy tiszteletteljes, empatikus énünk domborodik jobban. Az egyik szomszédunkkal szemben felsőbbrendűnek érezzük magunkat, mert hozzá képest annyi mindent letettünk az asztalra, és ez duzzasztja az egónkat; a másikkal szemben pedig kisebbrendűnek, mert hozzá képest sehol sem tartunk. És ezek mind mi vagyunk, ugyanaz az ember, más-más környezetben, más-más reakciókat és viselkedést produkálva.
2016. december. A hónap témája: Mikor érdemes terápiára/konzultációra jelentkezni magánéleti problémákkal?
Mi számít jó időzítésnek? Meddig érdemes várni a segítségkéréssel, ha egy komplikált magánéleti helyzetbe kerülünk? Ezt a témát járjuk körül.
Életünk során előfordul jó párszor, hogy szép reményekkel indulunk egy párkapcsolatba, egy új munkahelyre vagy baráti közösségbe, majd kis idő elteltével kisebb-nagyobb csalódások és frusztrációk kezdik átszőni ezeket az ígéretesnek tűnő kapcsolatokat. Felmerül a kérdés: hol rontjuk el?
Ahol emberek vannak, ott előbb-utóbb nézetkülönbségek is kialakulnak. A konfliktuskezelés lehetséges formáiról a 2016 januári és februári témában részletesen írtam, kérem, olvassa el az ott elhangzó felvetéseket és javaslatokat is.
2016. november. A hónap témája: Csodaszer a hipnózis?
Ha kimondom azt a szót, hogy hipnózis, sok embernek a Mario és a varázsló című elbeszélés jut eszébe, és valamilyen varázslattal vagy csodatétellel kapcsolja össze a jelenséget. Ennyire akarunk hinni a csodában? Valószínűleg igen. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha a rossz szokásainkat, beidegződéseinket, kudarcainkat vagy szenvedéseinket egy csettintéssel kitörölhetnénk vagy átprogramozhatnánk!
A mágikus gondolkodás a gyermekkor természetes jellemzője, amikor a vágyaink, a gondolataink és a valóság még összemosódnak, és hisszük, hogy az egész világ értünk van, még a Nap is miattunk kel fel; és teljes ráhatásunk van a körülöttünk lévő világra: elég csak gondolnunk valamire, és az már meg is valósul. Felnőttként is vágyunk a csodákra, lelkünk egy része hinni akarja, hogy az akaratunk szabadon alakítja a világot, a tapasztalásainkat és az életünket. Vagy, ha mi már a saját határainkba ütközünk, akkor legalább valami csodamódszer a segítségünkre siet.
2016. október. A hónap témája: a szociális fóbia
Tudta-e?
- A szociális szorongás gyakran társul depresszióval.
- A különböző szorongásos kórképek egymással is kombinálódhatnak. (például a pánikzavar agorafóbiával és/vagy szociális fóbiával)
- Hazai mintán végzett vizsgálatok szerint az emberek 6-7%-a szenved szociális fóbiától.
2016. szeptember. A hónap témája: az életközépi krízis

Az életközépi krízis, azaz a középkorúak válsága, a természetes fejlődési krízisek közé tartozik, melynek jellemzője, hogy várhatóan előbb-utóbb mindenkinél bekövetkezik, számíthatunk rá; igaz, nem egyforma mértékben visel meg bennünket.
A 40-65 év közötti emberek tartoznak az életközépi periódusba, ők azok, akik már nem fiatalok, és még nem idősek.
2016. augusztus. A hónap témája: az optimális testsúly megtartásának művészete

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 52%-a túlsúlyos vagy elhízott. Hazánkban a felnőttek 28,35%-a az elhízott övezetbe tartozik, ami enyhén a nők irányába mozdul el: a nők 30,4 %-a, a férfiak 26,3 %-a tartozik ide.
A testtömeg-index (Body Mass Index, BMI) a testsúly ellenőrzésére használt mérőszám, amelynek egyik alkotója a testsúly, a másik a testmagasság. Kiszámítása: testsúly kilogramm/testmagasság méterben mért négyzete.
2016. július. A hónap témája: Miért félelmetes a változás?

Ha új élethelyzetbe vagy életszakaszba kerülünk, az indokolttá, sőt, legtöbb esetben szükségszerűvé teszi a változásokat, hisz megváltozott körülmények között nem működhetünk a megszokott üzemmódunkban.
Két dolgot tehetünk:
2016. június. A hónap témája: Ha nem kommunikálunk, akkor is kommunikálunk!

A kaliforniai Palo Alto-i kommunikációs iskola szerint lehetetlen nem kommunikálni. Szavainknak, cselekedeteinknek és azok hiányának, a hallgatásnak és a passzivitásnak is üzenetértéke van: akarva – nem akarva befolyásolunk vele másokat, ők pedig képtelenek nem reagálni ezekre az üzenetekre.
2016. május. A hónap témája: krízishelyzetek

Gerald Caplan krízis-definíciója szerint akkor beszélünk krízisállapotról, ha olyan szituációban találjuk magunkat, amelyben képtelenek vagyunk a lélektani egyensúlyunkat veszélyeztető helyzettel szembenézni, ugyanakkor azt sem elkerülni, sem megoldani nem tudjuk a szokásos problémamegoldó eszközeinkkel. Vagyis, már rögtön az elején elakadunk a helyzet megoldásával, úgy érezzük magunkat, mint aki csapdába esett, és nem látja a menekülési útvonalat.
2016. április. A hónap témája: Mi az ideális korkülönbség a párkapcsolatokban?

Párkeresők körében gyakran felmerül a kérdés, hogy mi az ideális korkülönbség? Vannak, akik esküsznek rá, hogy a hasonló korosztályhoz tartozó emberek tudnak leginkább összehangolódni, de nem kis számban találkozunk olyan párokkal is, ahol lényeges korkülönbséget tapasztalhatunk, 10-20-30 vagy több év eltérést, akár a férfi, akár a nő javára.
Nem új keletű a kérdés, elég, ha jeles zeneszerzőnkre, Kodály Zoltánra gondolunk, akinek a második felesége, Péczely Sarolta, 58 évvel volt fiatalabb nála. Ha a mai sztárvilágban körülnézünk, ott is sok példát találunk erre, mint például Michael Douglas és Catherine Zeta-Jones, akik között 25 év a korkülönbség.
2016. március. A hónap témája: a döntéshelyzeteinkből fakadó ambivalencia
Az előző két havi írásban a környezetünkben élő emberekkel kapcsolatos konfliktusokról beszéltünk, most nézzük meg a saját, belső konfliktusainkat, a belső stresszforrásainkat.
Nem csak a külső tényezők válthatnak ki belőlünk rossz érzéseket, hanem a saját belső gondolataink és érzéseink is elbizonytalaníthatnak és/vagy feszültté tehetnek, ha azok egymással ellentétesek, illetve összeegyeztethetetlenek. Ilyenkor ambivalenciát élünk át. A döntéshelyzetek gyakran váltják ki belőlünk, különösen, ha a két vagy több választandó alternatíva közel azonos előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Minél több érzelmi tényező tarkítja a döntéseinket, annál bonyolultabb a dolgunk, a jól megragadható, racionális érvek ugyanakkor átláthatóbbá teszik a választásunkat.
2016. február. A hónap témája: Hogyan kezeljük a konfliktusainkat? II. rész

Az előző, januári írásban elkezdtem a konfliktuskezelési módszerek ismertetését a Thomas-Kilmann modell alapján, és eljutottunk az első két stratégiáig: a versengésig és a problémamegoldásig. Most vegyük górcső alá a fennmaradó három stratégiát: a kompromisszumkeresést, az elkerülést és az alkalmazkodást.
2016. január. A hónap témája: Hogyan kezeljük a konfliktusainkat? I. rész

Mindennapi életünket természetszerűen átszövik a kisebb-nagyobb konfliktusok, nézetkülönbségek, még a legkiegyensúlyozottabb kapcsolatainkban is. Ezek lehetnek nyílt konfliktusok, amikor hangot adunk az eltérő véleményünknek, vagy rejtettek (burkoltak), amikor magunkban duzzogunk, anélkül, hogy kimondanánk. Általában ilyenkor is érezhető egy megmagyarázhatatlan feszültség, ami körüllengi a levegőt.
Igaz, nem csak másokkal élhetünk át konfliktust, előfordul, hogy önmagunkon belül küzdünk, két ellentétes vagy ellentmondó véleményünket próbáljuk megmagyarázni magunknak. Ilyenkor belső disszonanciát élünk át.
2015. december. A hónap témája: Beszéljünk az intelligenciáról!

Ha megkérdezném Önt, kit tart a legintelligensebb embernek a környezetében, bizonyára minden további nélkül tudna rá válaszolni rövid gondolkodást követően. Ha azt is megkérdezném, miért pont őrá gondolt, nagy valószínűséggel olyan feleletet kapnék, hogy nagy a tárgyi tudása, előkelő egyetemen végzett, több nyelven folyékonyan beszél, minden problémát gyorsan és jól megold, vagy remekül feltalálja magát különféle helyzetekben, stb.
Miből is áll az intelligencia? Az interneten tömérdek gyorsan letölthető intelligencia tesztet találhatunk, de azok általában az intelligencia egy vagy két összetevőjét mérik, például a logikai készséget, vagy a matematikai gondolkodási képességet, ezért nem adnak átfogó képet az intelligencia minden aspektusáról. A klinikumban használt tesztek ezzel szemben figyelembe veszik az intelligencia sokoldalúságát, és azt a lehető legkomplexebb módon térképezik fel.
2015. november. A hónap témája: Párkeresés - a párválasztás mozgatórugói
A szimpátia kialakulását vizsgáló kutatások kimutatták, hogy az első néhány másodpercben eldől, hogy valakit vonzónak találunk-e. Ránézünk, és már érezzük, hogy szeretnénk-e jobban megismerni, vagy sem. Vannak olykor kivételek, amikor, lassan, hónapok-évek alatt alakul ki a szimpátia, azáltal, hogy megismerjük a másikat, és pont azért szeretjük meg. Mégis, jellemzőbb, hogy az első /jó vagy rossz/ benyomás alapján vonunk le gyors következtetéseket és hozunk döntéseket, ami megpecsételi az ismerkedés további sorsát.
Ezek értelmében elgondolkodtató, melyek lehetnek azok a rejtett, belső mélylélektani igények és tudatalatti szükségletek, amelyek mentén egymásra találhat egy férfi és egy nő, vagy homoerotikus vonzalmak esetén két azonos nemű ember? Mitől lesz számunkra kívánatos a másik fél? Ha utánanézünk, a pszichológia nagymestereinek mi a véleménye erről, a következő elképzelésekre bukkanunk:
2015. október. A hónap témája: az időskori depresszió
Miért fontos külön foglalkoznunk az időskori depresszióval? Gyermekkorban, érett felnőttkorban és időskorban más-más tünetek kerülnek előtérbe a depresszió megélésében, ezért nem vehetjük őket egy kalap alá. Az érett felnőtt korúak depressziójáról már írtam (lásd a 2014. októberi témát), most vizsgáljuk meg behatóan az idősebb korosztályt.

A gerontológia (az idősödéssel és az időskorral foglalkozó tudomány) hivatalos álláspontja szerint a 65 év fölötti emberek számítanak időskorúaknak. Mindenkinek akadnak időskorú rokonai, barátai, szomszédjai vagy távolabbi ismerősei. Mi több, egyre inkább elöregszik a társadalmunk, vagyis már nem számít ritkaságnak, ha 80-90 évig élnek az emberek. Ugyanakkor minél hosszabban élnek, annál több ártalom, veszteség és kihívás éri őket, és minél gyorsabban változik a környezetük, annál gyorsabb és hatékonyabb alkalmazkodási képességekre szorulnak.
2015. szeptember. A hónap témája: Ki a normális?

Egyik legvitatottabb fogalom a pszichológiában a normalitás kérdése. Sokan, sokféleképpen próbálták megközelíteni és bepréselni egy definícióba, de annál sokkal többrétű jelenségről van szó, mint ami beférne egy bármennyire jól megfogalmazott mondatba.
Legtöbb ember hajlamos azokat a megnyilvánulásokat tekinteni normálisnak, amelyeket ő maga helyesnek ítél meg, de lássuk be, a személyes indíttatásaink és értékrendünk szubjektivitása erősen átszínezi a szűrőinket, amin keresztül szemléljük a világot. A kutatók gyakran a statisztikai átlagok alapján közelítik meg a kérdést, ami szerint az a normális /azaz a normának megfelelő/, ami a nagy többségre jellemző.
2015. augusztus. A hónap témája: tévhitek a hipnózisról
Sok félrevezető könyv és film foglalkozik a hipnózissal, ami sajnos kihat az emberek gondolkozására és véleményalkotására a témával kapcsolatban. A filmeket akkor lehet eladni, ha látványosak, megdöbbentőek vagy legalább megindítóak, ezért érthető módon, úgy ragadják meg a hipnózist is, hogy azt valamilyen drasztikus, radikális és mágikus módszernek tüntetik fel.
Pedig nem az! A filmek és a valóságban alkalmazott hipnoterápia köszönő viszonyban sincsenek egymással. Míg az előbbi a rendezők túlburjánzó fantáziájának szüleménye, az utóbbi több évszázados, sőt, évezredes múltra visszatekintő gyógyítási módszer. Igaz, a kezdetekben még nem illették a hipnózis névvel, de már az egyiptomi, közel- és távol-keleti ősi kultúrák is számos olyan emléket hagytak ránk, amelyek alátámasztják, hogy a pszichés úton való ráhatást, a szavak gyógyító erejét -vagyis a szuggesztiót- kiterjedten alkalmazták.
2015. július. A hónap témája: a burnout, azaz a kiégési szindróma
![]() |
A burnout kifejezést Herbert J. Freudenberger használta először 1974-ben a krónikus érzelmi megterhelések miatt fellépő kimerülésre /emocionális, fizikai, mentális szinten/, amely reménytelenség- és inkompetencia érzéssel jár, valamint a célok elvesztésével.
Minden olyan hivatást érint, ahol közvetlenül emberekkel foglalkoznak, mint az orvosok, ápolók, pedagógusok, szociális munkások, vezetők, stb. Nem könnyű mindig eleget tenni a munkahelyi elvárásoknak, főleg, amikor egymásnak ellentmondó, vagy párhuzamosan több határidős teendő is ránk zúdul. A mennyiségileg gyarapodó munka a minőség rovására mehet, ami elégedetlenséget szülhet bennünk és a feletteseinkben egyaránt. Ezt nehezíti, hogy sokszor nem kapunk kellő visszajelzést, elismerést és biztatást az elvégzett munkánkról, ami elbizonytalaníthat, jól végezzük-e a teendőinket. |
2015. június. A hónap témája: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa

Korunk egyre terjedő betegségei közé tartozik az anorexia és a bulimia nervosa, ezért fontos foglalkoznunk vele. Gyakran előfordul a sztárvilágban, színésznők, topmodellek belecsúsznak ebbe az állapotba, miközben igyekeznek túlzottan megfelelni a karcsúságideálnak, ami a médiában és a köztudatban egyre nagyobb teret hódít. Igaz, nem csak a kifutókon, hanem a hétköznapi élet színterén is egyre gyakoribb jelenség.
2015. május. A hónap témája: párkapcsolati játszmák
Az emberek között zajló rejtett, tudatalatti játszmákat elsőként Eric Berne, a tranzakcióanalízis kidolgozója írta le. Elmélete abból a megfigyelésből indul ki, miszerint az árvaházban nevelkedett gyermekeknek hiába elégítették ki a legalapvetőbb fizikai szükségleteiket (étel, ital, pelenkacsere, megfelelő szobahőmérséklet, stb.), mégis sokan megbetegedtek, vagy sajnálatos módon elhaláloztak. René Spitz kutató rámutatott, hogy ezek a kisdedek érzelmileg el voltak hanyagolva, ami komoly ingeréhséghez vezetett, sőt, sok esetben végzetes kimenetelű volt.
Az ettől függetlenül, felnőtteken végzett ingermegvonásos kísérletek is azt bizonyították, hogy ha nem ér bennünket elegendő mennyiségű és minőségű inger – fizikai és szellemi egyaránt –, az agyunk elkezd belső ingereket termelni, vagyis elkezdünk hallucinálni, ami átmeneti lelki zavart okozhat.
2015. április. A hónap témája: gyakran elhangzó kérdések a rendelésen

Az elmúlt 17 évben, amióta pszichológusként praktizálok, meglehetősen sok emberrel találkoztam, nőkkel, férfiakkal, fiatalokkal, idősekkel, gyermekekkel, párokkal, családokkal. Minden egyes esetben elhangzottak olyan kérdések a klienseim részéről, amelyek válaszra vártak. Akadtak köztük könnyen megválaszolhatók, és hosszas elemzésre váró, mélyreható kérdések is.
Talán Önben is felmerültek már olyan talányok a saját /vagy a környezetében élő személyek/ lelki működésével, érzelmi világával vagy viselkedésével kapcsolatban, amelyekre nem sikerült megtalálnia a feleletet, bármennyire is próbálta megfejteni. Esetleg belekerült egy olyan gondolatspirálba a nagy igyekezet közepette, amelyből nehezen tudott kigabalyodni, vagy még jobban belezavarodott, mint előtte. Ne aggódjon, ezzel nincs egyedül! Legtöbb ember mielőtt eljut oda, hogy felkeressen egy szakembert, nekifut önerőből a válaszadásnak, vagy bevonja az ismerőseit, és megkérdezi a véleményüket. Minél több embert kérdez meg, annál többféle véleményt hall, ami végképp összezavarhatja.
2015. március. Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?

Gyakran tapasztalom munkám során, hogy az emberek fejében keveredik, mit várhatnak egy pszichológustól, és mit egy pszichiátertől, holott ennek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudják, kitől milyen segítséget kaphatnak.
Nézzük meg egy összehasonlító táblázatban, melyek a fő különbségek a két szakember között:
2015. február. A hónap témája: Mi a poszttraumás stressz zavar (PTSD)?

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre adott reakció, vagyis egy szokatlan, váratlan, érzelmileg is megérintő helyzet hatására alakul ki. Ilyen lehet például egy súlyos baleset elszenvedése; ha fizikai erőszak vagy szexuális molesztálás áldozatává válunk; harctéri élmények; katasztrófa átélése. Nem minden esetben alakul ki a PTSD, csak a traumát átélők 15-40 %-nál. Ha a traumát követő 2. naptól számítva maximum 4 hétig tart az erősen stresszes állapot, akkor akut stressz zavarról beszélünk, ha tovább elhúzódik, akkor már poszttraumás stressz zavarnak tekinthető. Vannak esetek, amikor több mint fél évvel a trauma után jelentkeznek a tünetek, ebben az esetben késleltetett poszttraumás stressz zavarral állunk szemben.
Ahhoz, hogy kimondjuk a diagnózist, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) által meghatározott szigorú kritériumoknak kell teljesülnie. Ezek az alábbiak:
2015. január. A hónap témája: Mikor ajánlott a párterápia?
Sok olyan párral találkozom terápiás munkám során, akik szeretnének még egy esélyt adni a hanyatló félben lévő kapcsolatuk felélesztésének. Szerencsés esetben mindkét fél nyitott a párterápiás foglalkozásokra, de időnként előfordul, hogy egyikük csak a párja rábeszélésére jön el, különösebb belső késztetés nélkül. Ha mindketten eljönnek, és aktívan részt vesznek a foglalkozásokon, jó sansszal visszaállítható az egyensúly a kapcsolatukba. Megtanulnak sokkal tisztábban és egyértelműen kommunikálni egymással, kifejezni az elképzeléseiket, igényeiket, érzéseiket, valamint hatékonyabban kezelni a konfliktus-helyzeteket, amelyek addig újra és újra, szinte forgatókönyvszerűen megismétlődtek.
2014. december. A hónap témája: a szeretet átélése és kimutatása

Miről szól napjainkban a szeretet ünnepe? A Karácsony eredendően vallásos ünnep, mégis, a hitbéli meggyőződéstől függetlenül minden ember életében fontos szerepet tölt be. Az előtte történő készülődés, az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása, a szeretteink titkos vágyainak találgatása, amivel meglephetjük őket, mind hozzájárul az ünnepi hangulathoz, a szeretetteljes egymásra hangolódáshoz.
Sokféleképpen szerethetjük egymást. Lehet jól és rosszul szeretni: úgy, hogy jól érzékelhető legyen, és úgy is, hogy csak alig, vagy egyáltalán ne lehessen érezni a szeretet áramlását. Gary Chapman ezt jól megragadható fogalmakkal írja le, szerinte mindenkinek van egy szeretettankja. Ha jól szeretnek minket, csordultig megtelik a szeretettankunk, és elégedettek vagyunk a kapcsolatainkkal. Akkor tudnak jól szeretni bennünket, ha ismerik a szeretetnyelvünket, és azon keresztül kommunikálnak velünk, illetve mi a szeretteinkkel.
2014. november. A hónap témája: a pánikzavar

A pánikzavar az egyik leggyakoribb szorongásos betegség, 100 emberből 4-5 átéli valamikor élete során. A szorongásos tünetek rendszerint váratlanul, minden átmenet nélkül jelentkeznek, sok esetben megtévesztő módon a szívbetegségekre jellemző panaszokkal kezdődnek, vagy a légzőrendszer, illetve az emésztőrendszer valamilyen működési zavaraként. Ezért leggyakrabban a háziorvosi vagy belgyógyászati rendelőkben jelentkeznek az érintettek, majd hosszas kivizsgálás és negatív leletek után kerülnek pszichológiai kezelésre.
2014. október. A hónap témája: Mi a különbség a depresszió és a lehangoltság között?

A depresszió kifejezés beszűrődött a mindennapi szóhasználatunkba, és sok esetben tágabb értelemben használják az emberek, mint amit maga a betegség fed. Lehet időnként hallani, hogy „olyan depis voltam tegnap délután…” Ha ez valóban egy délutánra korlátozódott, akkor sokkal inkább egy átmeneti lehangoltságról van szó. A depresszió, mint betegség, szigorú kritériumokhoz kötött, amelyeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) részletesen leír.
A depresszió diagnózisának felállításához legalább öt tünetnek több mint két hétig fenn kell állnia az alább felsorolt tünetek közül. Az első kettőből legalább az egyiknek vagy mindkettőnek mindenképp jelen kell lennie:
2014. szeptember. A hónap témája: Miért nehéz elutasítani a kellemetlen kéréseket?

A legerősebb jellemű emberrel is előfordul, hogy egyes helyzetekben nehéz felvállalnia a véleményét, különösen, ha arról van szó, hogy nem szívesen teljesítene egy hozzá érkező kellemetlen kérést. Ilyenkor kínos kimondani, hogy nem szeretnénk együttműködni.
Ha egy konkrét helyzetet csupán racionálisan néznénk, akkor egyszerű lenne ésszerű döntést hozni, de szinte mindig jelen vannak az érzelmi tényezők is, amelyek megnehezítik a dolgunkat. Hisz ott van bennünk a vágy, hogy a környezetünkben élő emberek elfogadjanak, szeressenek, tiszteljenek és becsüljenek minket, és ezt leginkább akkor érhetjük el, ha igyekszünk megfelelni az elvárásaiknak, együttműködőek vagyunk, kedvesek, segítőkészek, simulékonyak. Van egy határ, ameddig ez könnyen megy, különösebb erőfeszítés és önfeladás nélkül, azonban ha túl gyakran kerülünk a határvonal túloldalára, sérülni fog az önbecsülésünk.
2014. augusztus. A hónap témája: a betegségek szimbolikája

Rendszerint olyankor betegszünk meg, amikor valami miatt legyengül az immunrendszerünk, például kimerültek vagyunk, ezért kevésbé tudunk védekezni a kórokozókkal szemben, legyen az akár külső kórokozó (vírus, baktérium), akár a saját szervezetünkben termelődő kóros folyamat. Járvány idején nehezebb dolgunk van, hisz az utcán vagy a boltban is ránk tüsszenthetnek, ami elég lehet ahhoz, hogy 24 órán belül ágynak dőljünk. Mégis, mint tapasztaljuk, nem mindenki betegszik meg, egy családon belül is akad, aki elkapja, míg mások nem.
Időnként megfigyelhetjük, hogy a végletesen kötelességtudó emberek nem engedik meg maguknak, hogy megbetegedjenek, csak a teendőikre koncentrálnak, de amikor eljön a hétvége vagy a szabadság ideje, és lehet lazítani, akkor mégis kitör rajtuk a betegség valamilyen formában.
2014. július. A hónap témája: a stresszel való megküzdés
Tudta-e?
- A stressz-kutatások egy magyar tudóshoz, Selye Jánoshoz köthetők.
- Létezik pozitív stressz (eustressz) és negatív stressz (distressz).
- Akinek vannak személyes céljai az életében, védettebbé válik a stresszel szemben.
- A stresszel való megküzdés fejleszthető, szert tehetünk tanult leleményességre.

Akkor tudunk igazán hatékonyan megbirkózni a stresszkeltő eseményekkel, ha úgy érezzük, hogy van ráhatásunk a történésekre, vagyis ha bejósolható, befolyásolható vagy legalább kontrollálható a helyzetünk. Nem kerülhetünk el minden stresszforrást, azonban a hozzáállásunk meghatározó abban, hogy miként dolgozzuk fel az átélt élményeket, azaz hogyan küzdünk meg a stresszel.
2014. június. A hónap témája: az önértékelés és az önmotiválás
Szerencsés esetben egész kiskorunktól kezdve megszoktuk, hogy gyakran dicsértek, biztattak miket a szüleink, nevelőink és a tanáraink.
Kevésbé szerencsés esetben többször elmarasztaltak, szidtak vagy kritizáltak. Szerves részünkké vált, hogy figyeljük a számunkra fontos emberek visszajelzéseit, és annak alapján ítéljük meg a saját döntéseinket és tetteinket, összességében önmagunkat.
Felnőttként leginkább a társunk, a barátaink és a környezetünkben lévő tekintélyszemélyek töltik be azt a funkciót, hogy reflektáljanak a megnyilvánulásainkra. Így például a főnökünk reakciója és visszacsatolása rendkívül fontossá válik. Persze utóbbi esetben nagy tétje lehet a vezető elégedettségének, hisz az állásunk múlhat rajta.
2014. május. A hónap témája: a külső-belső harmónia
A teljességre és az összhangra törekvés a legtöbb emberre jellemző igény. Megmutatkozhat a munkánkban, az emberi kapcsolatainkban, a kedvelt tevékenységeinkben, vagy akár az öltözködésünkben is.
Ahhoz, hogy megtaláljuk a belső harmóniánkat és békénket, időnként el kell csendesednünk. Olykor érdemes félrevonulnunk a mindennapok zajló tevékenységeitől, hogy meghalljuk a saját belső hangunkat: azt, amire valóban vágyunk. Ha folyamatosan elnyomjuk a vágyainkat, egy idő után már nehéz lesz felismernünk őket, és elkezdünk távolodni önmagunktól. Attól az énünktől, akik szeretnénk lenni, akik lehetnénk.
2014. április. A hónap témája: Mire jó a hipnózis, és mire nem?
A hipnózist még napjainkban is misztikus elképzelések lengik körül, sokszor valamilyen csodamódszernek képzelik az emberek, pedig sokkal természetesebb állapot, mint gondolnánk. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor este lefekvés után már nem figyelünk a hangokra, neszekre, becsukjuk a szemünket és kizárjuk a külvilág ingereit, de még nem aludtunk el. Az ébrenlét és az alvás közötti kissé réveteg, megnyugtató állapot, amit hipnózisban célzottan hozunk létre, a terápiás folyamat részeként. A hangsúly a figyelem beszűkítésén van, azaz, a fontos belső történésekre, élményekre és érzésekre összpontosítjuk a figyelmet. Ezt úgy lehet elérni, hogy a hipnoterapeuta célzott szuggesztiókat mond, esetleg halk, lágy zenét is használ közben.
2014. március. A hónap témája: Öngyógyítás vagy pszichoterápia?
Meddig terjed az öngyógyító képességünk, és mikor van szükség külső beavatkozásra? Ezt a kérdést járjuk körül a márciusi témában.
Minden emberben benne rejlik a testi és lelki regenerálódásra való képesség, azonban ennek mértéke személyenként változó lehet. Bizonyos fokú önismeretre szükségünk van ahhoz, hogy kitapasztaljuk a saját lehetőségeinket és korlátainkat, hogy mi az a feszültség, stressz, vagy testi/lelki tünet, amivel még meg tudunk birkózni, és hol van az a pont, ahol már folyamatosan romlik a lelki állapotunk, vagy egy rossz szinten stagnál.
2014. február. A hónap témája: a szorongás
![]() |
„Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene.” -Arisztotelész- |
Tudta-e?
- A szorongás a lakosság 15-30%-ban okoz megbetegedést.

