^Vissza a lap tetejére
Elérhetőségem:
Telefon: +36 (30) 234-8506
E-mail: czegenyi@t-email.hu

Czégényi Margit pszichológus

okleveles pszichológus, klinikai szakpszichológus
párterapeuta, családterapeuta
hipnoterapeuta

  • 1 Módszereim

    Mitől függ a pszichoterápia eredményessége? - megfelelő képzettségű szakember - vágy a gyógyulásra/változásra, és abban való hit - nyitottság, őszinteség - együttműködés - kitartás
    Bővebben...
  • 2 Érdekes témák

    Kövesse a hónap aktuális témáját, és írja meg a hozzá kapcsolódó véleményét és tapasztalatait interaktív rovatunkban!
    Bővebben...
  • 3 Elérhetőségem

    Telefon: + 36 (30) 234 8506 E-mail: czegenyi@t-email.hu Rendelési hely: Budapest, VI. kerület, Délibáb u. 10. Bejelentkezés: telefonos időpont-egyeztetés alapján, 9-20 óra között. Ha éppen terápiát tartok, néma üzemmódba helyezem a telefont, ez esetben nyugodtan hívjon többször!
    Bővebben...
  • 4 Könyvajánló

    Ajánlom szíves figyelmébe a következő olvasmányos és egyben szakmailag megalapozott könyveket, amelyek segítségére lehetnek az önismerete és az általános emberismerete gazdagításában!
    Bővebben...
  • 5 Cikkeim, interjúim

    Az utóbbi évek sajtó- és televíziós anyagából néhány kiemelt interjú-közreműködésem
    Bővebben...


Az előző, januári írásban elkezdtem a konfliktuskezelési módszerek ismertetését a Thomas-Kilmann modell alapján, és eljutottunk az első két stratégiáig: a versengésig és a problémamegoldásig. Most vegyük górcső alá a fennmaradó három stratégiát: a kompromisszumkeresést, az elkerülést és az alkalmazkodást.

 

3. Kompromisszumkeresés

A kompromisszumkeresés átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között. Célunk valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása, amely részlegesen kielégíti mindkettőnk elképzelését. Nem minden kompromisszum 50-50 %-os, az arányok eltolódhatnak akár 80-20%-ra, vagy még nagyobb különbségre is, lényeg, hogy a megoldásnál valamennyit megtartsunk a saját elképzeléseinkből. A kompromisszum középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. Kompromisszumkereséskor többről mondunk le, mint versengéskor, de kevesebbről, mint az alkalmazkodáskor. Közvetlenebbül ragadjuk meg a kérdést, mint elkerüléskor, de nem tárjuk fel olyan mélységig, mint problémamegoldáskor. A kompromisszumkeresés „félúton való találkozást”, kölcsönös engedményeket vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.

A következő grafikon jól szemlélteti az öt konfliktus-megoldási stratégia egymáshoz való viszonyát:




4. Elkerülés

Az elkerülés nem önérvényesítés és nem együttműködés. Nem követjük sem a saját, sem a másik személy szándékait. Ez lehet diplomatikus kitérés egy vita elől, egy kérdés kedvezőbb időpontra való halasztása, vagy egyszerűen visszahúzódás egy fenyegető helyzettől. Petőfi Sándor Pató Pál ura egészen biztosan elmondhatná magáról, hogy a személyiségének szilárd részét képezi a halogatás, amint erről a jelszava is tanúskodik: „Ej, ráérünk arra még!”

Ebben az esetben előfordulhat, hogy egy későbbi időpontban sokkal nagyobb problémával találjuk szembe magunkat, mint amekkora kezdetben volt, ugyanis a nehézségek tornyosodása sok frusztrációt és feszültséget generálhat, amelyek összeadódnak, és egyszer csak váratlanul robbanhatnak.

 

5. Alkalmazkodás

Az alkalmazkodás együttműködés, de nem önérvényesítés. A versengés ellentéte. Ilyenkor lemondunk a saját szándékainkról azért, hogy a másik fél szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos önfeláldozás van ebben az eljárásban. Az alkalmazkodás lehet önzetlen nagyvonalúság vagy jótékonyság, lehet a másiknak való kényszerű engedelmesség és megfelelés, de lehet egyszerűen csak a másik szempontjának elfogadása, azaz belátjuk, hogy igaza van az adott helyzetben. Végeredményeként 100%-ban az fog történni, amit a másik elképzelt.

 

Láthatjuk, változatos hozzáállással kezdhetünk egy-egy konfliktus megoldásához, és helyzetről-helyzetre is változhat a stratégiánk, hisz megváltozott körülmények között nem érdemes ragaszkodnunk a régi /olykor elavultnak tűnő/ megoldásainkhoz. Optimális esetben, szituációtól függően, rugalmasan tudunk váltani az öt stratégia között. Ha például alapvetően önérvényesítő személyiségek vagyunk, beláthatjuk, hogy a vezetőinkkel szemben nem föltétlenül válik be a versengő magatartásunk, ugyanakkor a problémamegoldó stratégiánk sikeresen működhet.

 

Sok olyan konfliktushelyzet van, ahol több jó megoldás is születhet, olyanok, amelyekben egyik fél sem érzi magát vesztesnek. Ha kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokra törekszünk, nem szerencsés mindig győztesként kihozni magunkat a konfliktusaink során, mert egy idő után azt tapasztalhatjuk, hogy az emberek igyekeznek elkerülni a társaságunkat.

 


Ha van olyan tapasztalata a konfliktuskezeléssel kapcsolatban, amit megosztana ezen a fórumon, kérem, írja meg interaktív rovatunkban!

>>Vissza az Érdekes témákhoz

Szóljon hozzá!