^Vissza a lap tetejére
Elérhetőségem:
Telefon: +36 (30) 234-8506
E-mail: czegenyi@t-email.hu

Czégényi Margit pszichológus

okleveles pszichológus, klinikai szakpszichológus
párterapeuta, családterapeuta
hipnoterapeuta ONLINE TERÁPIA

  • 1 Módszereim

    Mitől függ a pszichoterápia eredményessége? - megfelelő képzettségű szakember - vágy a gyógyulásra/változásra, és abban való hit - nyitottság, őszinteség - együttműködés - kitartás
    Bővebben...
  • 2 Érdekes témák

    Kövesse a hónap aktuális témáját, és írja meg a hozzá kapcsolódó véleményét és tapasztalatait interaktív rovatunkban!
    Bővebben...
  • 3 Elérhetőségem

    Telefon: + 36 (30) 234 8506 E-mail: czegenyi@t-email.hu Rendelési hely: Budapest, VI. kerület, Délibáb u. 10. Bejelentkezés: telefonos időpont-egyeztetés alapján, 9-20 óra között. Ha éppen terápiát tartok, néma üzemmódba helyezem a telefont, ez esetben nyugodtan hívjon többször!
    Bővebben...
  • 4 Könyvajánló

    Ajánlom szíves figyelmébe a következő olvasmányos és egyben szakmailag megalapozott könyveket, amelyek segítségére lehetnek az önismerete és az általános emberismerete gazdagításában!
    Bővebben...
  • 5 Cikkeim, interjúim

    Az utóbbi évek sajtó- és televíziós anyagából néhány kiemelt interjú-közreműködésem
    Bővebben...

Miért fontos külön foglalkoznunk az időskori depresszióval? Gyermekkorban, érett felnőttkorban és időskorban más-más tünetek kerülnek előtérbe a depresszió megélésében, ezért nem vehetjük őket egy kalap alá. Az érett felnőtt korúak depressziójáról már írtam (lásd a 2014. októberi témát), most vizsgáljuk meg behatóan az idősebb korosztályt.

A gerontológia (az idősödéssel és az időskorral foglalkozó tudomány) hivatalos álláspontja szerint a 65 év fölötti emberek számítanak időskorúaknak. Mindenkinek akadnak időskorú rokonai, barátai, szomszédjai vagy távolabbi ismerősei. Mi több, egyre inkább elöregszik a társadalmunk, vagyis már nem számít ritkaságnak, ha 80-90 évig élnek az emberek. Ugyanakkor minél hosszabban élnek, annál több ártalom, veszteség és kihívás éri őket, és minél gyorsabban változik a környezetük, annál gyorsabb és hatékonyabb alkalmazkodási képességekre szorulnak.

Vannak, akik elég rugalmasan kezelik a környezeti változásokat, de sokkal gyakoribb, hogy komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy valamelyest lépést tartsanak a korunk modern vívmányaival. Gondoljunk azokra a nagyszülőkre, akiknek az unokái külföldön élnek, és gyakorlatilag szinte kizárólag csak Skype-on keresztül tudják tartani a kapcsolatot egymással. Ráadásul a ma időskorba kerülő embereknek egyre kevesebb gyermeke és unokája van, vagyis a család, mint támogató rendszer alig működik. A földrajzilag megosztott családokban az érzelmi alapon nyújtott támasz visszaszorul, és ez anyagi eszközökkel nem helyettesíthető. Így az időskorúak jelentős része magányban él.

A depresszió időskorban is gyakoribb nők esetében, illetve kórházban fekvő vagy idősek otthonában élő emberek körében.



Mi okozza az időskori depressziót?

Egyes tényezők különösen nagy befolyásoló erővel bírnak a kialakulása és a fennmaradása szempontjából. Ilyenek:

  • veszteségek: rokonok, barátok, vagy akár a saját testrészek elvesztése
  • fizikai korlátozottság, aktivitás és szociális kapcsolatok beszűkülése
  • a központi idegrendszer anyagcseréjének csökkenése
  • mozgáskorlátozottsággal és fájdalommal járó betegségek
  • az érzékszervek funkcióromlása, ami elszigetelődéshez vezethet (nem hallja, nem látja jól, mi történik körülötte)
  • szerepvesztések és feleslegesség-érzés (úgy érzi, senkinek nincs már szüksége rá munkaerőként, szülőként, nagyszülőként, stb.)
  • anyagi-egzisztenciális problémák és aggodalmak.


Az időskorúak körülbelül 25%-ának van valamilyen depresszióval kapcsolatos betegsége. Ha a környezetünkben lévő idős embereket szemügyre vesszük, várhatóan négyből egy szenved a depresszió valamelyik formájától. Ha ilyen gyakori jelenségről van szó, joggal feltehetjük a kérdést, hogyan lehetséges, hogy sok idős ember depressziója rejtve marad?



Hogyan ismerhetjük fel? Milyen tünetei vannak?


A társadalmi közgondolkodásban van egy olyan jelenség, hogy az időskori testi és pszichés tüneteket bagatellizálják. Ezeket az állapotváltozásokat az öregedés természetes velejárójának vélik, ezért nem tulajdonítanak neki különösebb figyelmet. Ha egy idős ember fáradékonyságra, a koncentrációs képességének hanyatlására, az erőfeszítései eredményességének csökkenésére panaszkodik, elintézik azzal, hogy ez természetes, és nem foglalkoznak vele. Így aztán sok időskori depresszió rejtett és kezeletlen marad. 

Mire kell fokozottan figyelnünk? Az időskori depressziók sokkal tünetszegényebbek, mint az érett felnőttkori változatok, gyakran kizárólag testi tünetek képében, úgynevezett larvált formában jelentkeznek. Ilyen tünetek lehetnek: erőtlenség, gyengeség, energiahiány, alvászavarok. Érthető módon, legtöbbször a háziorvosi rendelőben kötnek ki, ahol többnyire valamilyen altató orvosságot írnak fel nekik.

A betegségre jellemző hangulati tünetek (szomorúság, nyomott kedélyállapot, sírás) gyakran hiányoznak, ez is megtévesztő lehet a diagnózis felállításakor.

Ami viszont gyakran előfordul: reménytelenség érzés, bűntudat, önértékelési zavar, motiváció csökkenés, érdeklődés beszűkülése, öröm képességének csökkenése, kezdeményezőképesség erőteljes csökkenése. Sok esetben demenciára gyanakodnak a hozzátartozók, a nagyfokú passzivitásnak és bizonytalanságnak köszönhetően. 

A testi betegségektől jól megkülönbözteti a depressziót az, hogy a tünetek típusos napszaki ingadozást mutatnak, reggel rosszabb, estére javul az állapot. A valódi testi betegségeknél a panaszok a nap folyamán inkább romlanak, az igénybevétel és fáradás miatt.


V I G Y Á Z A T !



Az időskori depresszió /ugyanúgy, mint a többi korosztálynál/ növeli az öngyilkosság kockázatát! Családtagként úgy tudjuk csökkenteni a depresszió kialakulásának esélyét, ha odafigyelnünk a hozzátartozóinknál észlelt kisebb jelekre, változásokra is, és utánajárnunk a változások okának. A társas támasznak van a legnagyobb szerepe és jelentősége a prevencióban. A tapasztalatok azt is alátámasztják, hogy a hit és vallásosság sok esetben védő tényezőként működik, fokozza a valahova tartozás érzését az érintettekben, és reményt ad a jövőt illetően.

Sajnálatos módon az időskorúak gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint bármelyik másik korcsoport, és a sikeres öngyilkosság száma is náluk a legmagasabb. Ennek az lehet a magyarázata, hogy nem csak figyelemfelkeltő szándékkal teszik, mint a fiatalkorúak egy része, hanem elszántan és alaposan megtervezetten végzik, ami garantálja a sikeres befejezést. 

Ezek a statisztikák a nyugati társadalmakra érvényesek, a tradicionális társadalmakra nem. Ott megfigyelhetjük, hogy az évek során felhalmozódó tapasztalataik miatt többnyire nagyon megbecsülik az öregeket, valószínűleg ezért fordul elő sokkal ritkábban öngyilkosság, mint az ipari társadalmakban. Az idősek tisztelete, bölcsességük nagyrabecsülése, véleményük kikérése döntéshelyzetekben egyfajta védőfaktorként működik.


Ha van olyan tapasztalata a témával kapcsolatban, amit megosztana ezen a fórumon, kérem, írja meg interaktív rovatunkban!

>>Vissza az Érdekes témákhoz

Szóljon hozzá!