^Vissza a lap tetejére
Elérhetőségem:
Telefon: +36 (30) 234-8506
E-mail: czegenyi@t-email.hu

Czégényi Margit pszichológus

okleveles pszichológus, klinikai szakpszichológus
párterapeuta, családterapeuta
hipnoterapeuta ONLINE TERÁPIA

  • 1 Módszereim

    Mitől függ a pszichoterápia eredményessége? - megfelelő képzettségű szakember - vágy a gyógyulásra/változásra, és abban való hit - nyitottság, őszinteség - együttműködés - kitartás
    Bővebben...
  • 2 Érdekes témák

    Kövesse a hónap aktuális témáját, és írja meg a hozzá kapcsolódó véleményét és tapasztalatait interaktív rovatunkban!
    Bővebben...
  • 3 Elérhetőségem

    Telefon: + 36 (30) 234 8506 E-mail: czegenyi@t-email.hu Rendelési hely: Budapest, VI. kerület, Délibáb u. 10. Bejelentkezés: telefonos időpont-egyeztetés alapján, 9-20 óra között. Ha éppen terápiát tartok, néma üzemmódba helyezem a telefont, ez esetben nyugodtan hívjon többször!
    Bővebben...
  • 4 Könyvajánló

    Ajánlom szíves figyelmébe a következő olvasmányos és egyben szakmailag megalapozott könyveket, amelyek segítségére lehetnek az önismerete és az általános emberismerete gazdagításában!
    Bővebben...
  • 5 Cikkeim, interjúim

    Az utóbbi évek sajtó- és televíziós anyagából néhány kiemelt interjú-közreműködésem
    Bővebben...


A pánikzavar az egyik leggyakoribb szorongásos betegség, 100 emberből 4-5 átéli valamikor élete során. A szorongásos tünetek rendszerint váratlanul, minden átmenet nélkül jelentkeznek, sok esetben megtévesztő módon a szívbetegségekre jellemző panaszokkal kezdődnek, vagy a légzőrendszer, illetve az emésztőrendszer valamilyen működési zavaraként. Ezért leggyakrabban a háziorvosi vagy belgyógyászati rendelőkben jelentkeznek az érintettek, majd hosszas kivizsgálás és negatív leletek után kerülnek pszichológiai kezelésre.

Szoktam találkozni olyan kliensekkel a praxisomban, akik az interneten utána olvasva, esetleg hallomások alapján azonosítják be a problémájukat. Ebben az esetben sajnos tévútra vezethet az öndiagnosztizálás, ugyanis nem elegendő, ha a szorongásos tüneteket felismeri magán, csakis a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) által meghatározott szigorú kritériumok alapján lehet kimondani a diagnózist. Eszerint a pánikzavar lényegét a visszatérő, súlyos szorongásos rohamok jelentik, melyek nem szűkíthetők le egy meghatározott helyzetre vagy körülményre, ezért bejósolhatatlanok.

A betegség legfőbb kritériuma a hirtelen kialakuló, intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel járó erős szorongásos roham, amely maximális intenzitását 10 perc alatt éri el, majd fokozatosan lecseng. A roham alatt az alábbi tünetek közül legalább négynek /vagy többnek/ jelen kell lennie:

  • heves szívdobogás, szapora szívverés
  • izzadás
  • remegés vagy reszketés
  • fulladás- vagy légszomjérzés
  • torokgombóc érzés
  • mellkasi fájdalom
  • hányinger vagy hasi diszkomfort érzés
  • szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés
  • derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése) vagy deperszonalizáció (mintha elszakadna a saját testétől vagy személyiségétől)
  • megőrüléstől vagy önkontrollvesztéstől való félelem
  • halálfélelem
  • zsibbadás, érzéketlenség vagy bizsergés
  • hidegrázás vagy kipirulás, hevülés.

A pánikrohamoktól való félelem tünetmentes állapotban is fennmaradhat akár hetekig vagy hónapokig.

Nem kellően alapos diagnosztizálás során a generalizált szorongást könnyen félreértelmezhetik, és pánikbetegségnek gondolhatják. A generalizált szorongás egy szabadon lebegő szorongás, mely nem rohamszerű rosszullétekben jelentkezik, hanem egy többé-kevésbé folyamatos aggodalom, túlzott szorongás vagy félelemteli várakozás számos eseménnyel, körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban.

Az agorafóbia gyakran együtt jár a pánikzavarral, de nem minden esetben, ezért ezt a két diagnózist is gyakran összekeverik. Az agorafóbia lényege, hogy olyan helyzetekben jelentkezik a félelem, ahonnan nehéz az elmenekülés, vagy nincs kéznél azonnali segítség. Ilyen helyzetek: egyedül elmenni otthonról, tömegben lenni, sorban állni, hídon lenni, járművel utazni. Ezért ezeket a helyzeteket a személy elkerüli, vagy észrevehető szenvedéssel, pánikrohamszerű tünetek miatti félelemmel éli át.


Mi okozza a pánikbetegséget?

Több elmélet létezik a magyarázatára, napjainkban a legelfogadottabb egy hajlam feltételezése, amely szerint nagyobb a készenlét a testi érzések negatív értelmezésére, mint más emberekben. Például a szapora szívverést elkezdi katasztrofizálni, azaz olyan gondolatok indulnak el a személyben, miszerint a szívverése kóros szívműködés jelzése, és elkezd jobban figyelni a többi testi-fiziológiai működésére is, például a légzésére. Mivel egyre zaklatottabb lelki állapotba kerül a téves felismerése miatt, a szervezete önkéntelenül egyre izgatottabbá válik, amit aztán ismét félreértelmez, és tovább aggódik az egészségi állapota miatt. Néhány perc alatt ez annyira felerősödhet, hogy teljes tünetegyüttest produkálhat. Ehhez hozzátartozik, hogy a vélt helyzet okozta veszélyeket túlbecsüli, a saját biztonsági- és kontroll lehetőségeit pedig alábecsüli, védtelennek érzi magát. Jellemzően erős képzeleti tevékenységgel bírnak az érintettek, azaz, szinte lepereg lelki szemeik előtt a kép, amint rosszul lesznek, összeesnek vagy elájulnak, ami tovább rontja a helyzetet.

Klinikai tapasztalataim alapján a pánikbetegség kialakulásához nem elegendő a hajlam, szükséges egy súlyos veszteségélmény átélése, mint egy közeli hozzátartozó elvesztése vagy fontos párkapcsolat megszűnése. Vagyis olyan élmény, amely hatására az elmúlás és a halál gondolata aktívan beférkőzik a mindennapokba, és mint vezérmotívum a háttérből észrevétlenül irányítja a személy érzelmeit és gondolatait. A betegség kialakulásának hátterét és okait minden esetben érdemes felgöngyölíteni, mert ezek a láthatatlanul hordozott feszültségek könnyebben letehetőek, ha megnevezhetőek, kimondhatóak. Tehát az ok-okozati összefüggések felismerése alapfontosságú a terápiában, rálátást ad a betegség kialakulási mechanizmusára. További terápiás szempontként a klientúrámban jól bevált a stressz-kezelési technikák elsajátítása, például relaxációval, a konfliktus-kezelési stratégiák bővítése, illetve a helyes önmegfigyelés, ami a helyzetnek megfelelő magyarázatot hívja elő egy-egy testi inger értelmezése esetén, pl. a szapora légzés a sietés vagy lépcsőzés miatt van, ezért nem kóros. A beszélgetésterápia és a relaxációs- illetve hipnoterápia kombinációja hatékony gyógyulási lehetőséget kínál.

A mindennapokba vitt rendszeresség, azaz életmódváltás is sokat segít. A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, rendszeres étkezés (éhezés, szomjazás elkerülése), sportolás, rendszeres séta a szabad levegőn, friss levegő biztosítása zárt térben mind nagyon fontos a szervezetünk optimális működése szempontjából, amire a szorongásra hajlamos embereknek különösen érdemes odafigyelniük. Tapasztalati tény, hogy a koffein (kávé, kóla és főként az energiaitalok) provokálhatja a pánikrohamokat az arra érzékeny embereknél. Számos esettel találkoztam, amikor a drogok indukálták a pánikrohamokat. 

Ha gyökeres-oki változást szeretne tapasztalni a pánikzavara megoldásában, ajánlott a pszichoterápia. Ha csak a tünetek enyhülését kívánja megcélozni, akkor pszichiátriai szakrendelésen felírathat vényre kiváltható szorongáscsökkentő tablettákat.

Amennyiben van olyan tapasztalata a pánikzavarral kapcsolatban, amit megosztana ezen a fórumon, kérem, írja meg interaktív rovatunkban!

>>Vissza a Hónap témájához

Szóljon hozzá!